2009. március 30., hétfő

"Ment-é a világ sorsa elébb?"

Két dolog zavar hosszabb ideje újra és újra, visszatérően. E hosszabb idő alatt az utóbbi pár évet kell érteni az alábbi problémakört illetóen.

A másik dolog egy elmesélésre váró történet, amit még hagyok egy kicsit érlelődni.

Amikor 1945-ben véget ért a II. világháború, Magyarország - miután hadszíntérré vált - teljesen leromlott állapotban, idegen hatalom által megszállva kezdett neki az újjáépítésnek. Ma nagyjából talán egyet lehet érteni abban, hogy a rendszerváltás előtti időszak tévútnak bizonyult országunk számára, még akkor is, ha az okokat illetőleg megoszlanak a vélemények (és akkor még igen szerényen fogalmaztam). Ami engem konkrétan zavar, hogy amikorra első emlékeim vannak fővárosunk utcáiról, tehárt olyan nagycsoportos óvodás, illetve kisiskolás koromtól, már csak egyetlen híd nem állt: az Erzsébet híd. A városban eltünedeztek a háború pusztítása nyomán (de szépen írtam! Írhatom így is: az amerikai bombázások nyomán) keletkezett üres házhelyek. Az emberek tömegesen lógtak - ezt most szó szerint tessék érteni! - a villamosok ütközőin és lépcsőin, és szardíniás dobozokban utaztak autóbuszok helyett.
De a villamosok jártak, a vonatok jártak - miután a háború végén egyetlen működő mozdony sem volt az országban - , a hidak álltak. Mindezt úgy, hogy közben volt egy elhibázottan erőltetett nehézipari fejlesztési időszak, egy forradalom, majd annak leverése.
Pedig a 2. világháború vége óta - amelyből, mint tudjuk, országunk vesztesként került ki - még csak 20 év telt el.
1989 környékén rendszert váltottunk. Hogy miért? Sokan azért, mert különböző okoból meg akartak szabadulni egy igazságtalannak és rothadtnak tartott elnyomó rendszertől, melynek súlyát saját bőrükön érezték. Mások azért, mert belátták, az eddig működő "szocializmusnak" nevezett rendszer, melyet sokan "kommunista rendszerként" aposztrofáltak korábban is és azóta is itthon is éps szerte a világban is, igazságtalanságai mellett még nem is hatékony, és a gazdasági csőd szélére vitte az országot. Mások pedig azért, mert úgy gonbdolták, hogy lesz rá elég erejük, hogy kifacsarják saját zsebük hasznára azt a kevés vagyont, amely még megmaradt az országban.
Azóta eltelt 20 év. Rendszerváltáskor ugyan nem állt jó helyzetben gazdaságilag ez az ország, de az az érzésem, annyira rossz helyzetben sem állt, mint 1945.-ben. Azóta mi is történt? Az új rendszer növelte az addig felhalmozott adósságot, racionalizálta az ország termelését a modern tőke által bevezetett szervezési elvek (a piac) segítségével. Ennek eredményei mára beértek.
Rekordot dönt a munkanélküliség, az ország a csőd szélén tántorog. Kiveszett a munkamorál, társadalmunk politikai eszméknek álcázott érdekcsoportokat támogatva szakadt részekre, miközben a hidakat és az ezerszer elátkozott lakótelepeket - melyek mégiscsak emberi körülmények között tették lehetővé a lakhatást százezreknek valaha - felépítő emberek százezreit sodorta kilátástalan helyzetbe.
Ez a társadalmi és gazdasági katasztrófával fenyegető helyzet, ami mára kialakult, egyedül s kizárólag a rendszerváltás után pozícióba került gazdasági és politikai irányító csoportok felelőssége.
Én világ életemben - szerencsés - beosztottként dolgoztam. Szerencsésként, mert eddig folyamatosan volt munkám, és el tudtam tartani családomat. Beosztottként - azaz távlati ügyekben döntési lehetőségekkel nem bíró végrehajtóként.
Amikor demokratikusan megválasztott döntéshozóink politikai vagy / és gazdasági döntései következtében eltűnt alólam egy-egy munkahely, eddig szerencsésen találtam másikat magamnak. Amikor lehetetlenné vált, hogy 20 éves autóm mellett a gázszámlát is kifizessem, megváltam az autótól, és kisebb lakásba költöztem. Amikor azt mondták, hogy keressek egy kötelet, ha nem tetszik a rendszer,  csak köptem egyet a volt bolsevik (az MSZMP Központi Bizottsága Ifjúságpolitikai Kutató Intézete egykori szocioplógus gyakornoka) véleményére , és dolgoztam tovább, mert a gyerekeimnek enni kellett adni. És még szerencsésnek is tartom magam, hiszen most itt ülök, és a világhálóra írom a blogomat.
Közben egyre jobban kapkodom a fejemet az újonnan felmerülő kanyarok kapcsán: Hogy is van ez? A nemzeti jobboldal támadja az állítólagos baloldalt balról? A baloldal, mint a finánctőke kiszolgálója? Vagy megszűntek ezek a fogalmak? De hát a tőke ma sem azok kezében van, akik a munkát végzik? Fiamnak azt tanítják az egyetemen, hogy nincs olyan, hogy értéktöbblet-elsajátítás. Akkor miből is lesz (lenne) a profit? Akiknek az az elemi érdekük, hogy jól fizető, stabil munkához jussanak, a (névleg) baloldali politikai/gazdasági tömörülést támadják. És még sorolhatnám a kérdéseimet.

De a fő kérdés, amire ez a szedett-vedett, és nem túl összefüggő blog kifut, a madáchi kérdés: "ment-é a világ dolga elébb" a rendszerváltás óta?
Hasonlítsuk már össze a 1945-1965 közötti gazdasági teljesítményét ennek az országnak az 1989-2009 közötti teljesítményével!
Igazam van? Nincs igazam?

2009. március 24., kedd

BKV szerződés




A BKV-vel kötött szerződés 1/12-ed részének 1/31-ed része.

Fizetési felszólítás BKV Rt vezérigazgató részére

Tisztelt cím!

Felszólítom, hogy köztem és a Budapesti Közlekedési Vállalat között fennálló személyszállítási szerződés folyó év március 24.-én reggel 7:15 - kor az Ön társasága által történt egyoldalú megszegése következtében a vonatkozó szerződés (éves bérlet) 1/12 részének (márciusi szelvény) 1/31 részének (március 21.-ére eső rész) az éves banki átlagos alapkamat 1/365 részével a fizetésig eltelő napokkal alkotott szorzatával (kamattal) együtt 30 napon belül fizesse meg.

Felszólítom továbbá a szerződésszegésből eredő erkölcsi károm: 2.5 km-es gyalogtúrám végén - másként nem volt lehetséges folytatni  utamat - 2 percet késtem munkahelyemről; mintegy 20000 Ft, valamint anyagi károm - esett az eső, sáros lett a kabátom a gépkocsik fröcskölésétől; a felmerült tisztítási költség 1500 Ft - a banki alapkamat napi 1/365 részével napi módon kamatozó 30 napon belül történő megfizetésére.

Emlékezttetőül tájékoztatom, hogy a jelzett időpontban műszaki hibás lett a 18-as villamos, és az Ön vállalkozása a megfizetett viteldíj ellenére sem biztosította a célállomásig történő tovább szállításomat, ezzel szerződésszegést követett el.

Szerződésem bemutatására - a fényképek között:http://fabijoe.multiply.com/photos/album/8/8  - mellékelem az Ön vállalkozásával kötött szerződésem (éves bérletem) március hóra eső részének (márciusi bérletszelvény) 23.-ára eső részének (1/31 rész) fénymásolatát.

 

Javaslom, vitás ügyünk rendezésére kérje föl az Ön által megbízott ügyvédi iroda vezetőjét.

 

Tiszetelettel

fabijoe

 

 

2009. március 12., csütörtök

Mese a bölcs(?) specifikáció-királyról és a rendszer-leányról




Mar 12, '09 8:10 AM

Egyszer volt, hol nem volt élt egyszer egy bölcs, öreg specifikáció Mátyás király.
Az a feladat szerepelt benne az okos rendszer-leány számára, hogy az vigyen ajándékot számára: a egyfajta tevékenységgel foglalkozó szervezetek jogutódos megszűnése esetében mondja meg neki, ki(k) a szervezet jogutódjai. De ne minden ajándékot adjon oda neki: Csak azok a szervezetek kerüljenek be a kincseskamrájába, akik ezt a fajta tevékenységgel végzik.
Hogy a jogutódok közül ki foglalkozik ilyen tevékenységgel, azt majd időről-időre (általában minden év elején) ő majd megmondja.
Amikor a rendszer-lány megmutatta a királynak, milyen jogutód-ajándákot adna, majd mégsem adta oda azt, mert nem volt neki ismert olyan tevékenysége, a király mérgelődni kezdett:
Ejnye-bejnye, miért csak megmutatod az ajándékot, és soha nem kapom meg?
A rendszer-leány erre így válaszolt: de hiszen királyom, Te kérted így: itt van az írásos rendszer specifikáció:
Csak azokat kéred ajándékba, akiknek van ilyen tevékenysége,
De ha van jogutódjuk, tudni akarod, kik azok.
Hogy egy újonnan létesült jogutódnak van-e ilyen tevékenysége, azt Te mondod meg, sokszor fél évvel a születése után.
Hát akkor honnan tudhassam én azt, hogy oda kell-e adnom Neked a jogutódot, vagy nem? Hiszen a tevékenység nem olyan, mint egy ház: nem öröklődik automatikusan a jogutódra.
Erre a specifikáció király nem tudott mit mondani. Súlyos gondokkal terhelten bólintott, és azon kezdett gondolkodni, hogy örökösre lenne szüksége. Azóta is tervezi az örököst, amíg csak meg nem hal, vagy a rendszer-királylány meg nem öregszik túlságosan ahhoz, hogy vendégségbe járjon hozzá.

2009. március 8., vasárnap

BKV strikes again (A BKV újra támad)

Mar 7, '09 4:45 PM

Ezúttal jogtalanul.
Fiam kapott egy felszólító levelet egy ügyvédi irodától, amiben 2004 óta mintegy 10 alkalommal kapott helyszíni bírságainak befizetését követelik tőle 15 napon belül. Az ügyvédi iroda mellékelte a megbízó levél fénymásolatát. Ez nincs cégszerűen aláírva, mert eltekintve a BKV jogi igazgatójának és egy főosztályvezetőjének nyomtatott neve (ők léteznek, a BKV-nál, ellenőriztem) fölé írt olvashatatlan krix-kraxtól, nem szerepel rajta a vállalat béjegzője. Így még én sem kötök szerződést senkivel, pedig én nem vagyok ügyvéd.
A felszólítások 2004. óta állítólag megesett időpontokat tartalmaznak, holott egy rendelet a közlekedési bírságok tekintetében buszon és villamoson, buszon 1 éves elévülési időt ír, metrón 5 évest.
A bírságolások pedig a megadott időpontokban meg sem történtek.
Elképzelhető-e, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat, mint jogi személy, okirat hamisítással foglalkozik, így próbál bevételt szerezni? Ha ez így van, hogyan bizonyítom, hogy az adott időpontban NEM bírságolták meg fiamat, tehát a követelésük jogszerűtlen és rosszhiszemű?
Elképzelhető-e, hogy egy ügyvédi iroda alkalmazottjai nem ismerik az elévülési jogszabályokat? Ha ismerik, elképzelhető-e, hogy egy ügyvédi iroda rosszhiszeműen küld ki elévült követelés behajtására felszólítást, feltéve, hogy nem tud az - egyébként elévült - követelés rosszhiszeműen jogtalan voltáról?
Mi a fenét tehetek ebben az ügyben, és mi a fenét tehetek, ha holnap ugyanilyen felszólító levelet küd  - ezúttal mondjuk számomra - az ügyvédi iroda, melynek én most nem írom ide a nevét, nehogy egy polgári vagy személyiség jogi perrel elárvereztesse a lakásomat, de kis kereséssel bárki könnyedén rá lehet. Mondjuk gugli és ha tippeket adhatok: BKV ügyvédi iroda pótdíj kereső szavak magas rangsorban  hozzák le.
Tehát: Figyelem, ügyvéd úr! Én NEM mondtam meg, kicsoda Ön! Én Nem éltem vissza az Ön adataival.
Azóta fiam megkapta a második felszólítást is az ügyvédi irodától. A 2007. évre vonatkozó dátumok között 3 db szerepel egy héten, amelyik héten nem tartózkodtunk Budapesten. Vajon hogyan bizonyítom, hogy azon a héten a Bakony hegység területén túráztam teljes családommal, amerre eddig még nem jár metró?