Fizetési felszólítás BKV Rt vezérigazgató részére

Tisztelt cím!

Felszólítom, hogy köztem és a Budapesti Közlekedési Vállalat között fennálló személyszállítási szerződés folyó év március 24.-én reggel 7:15 - kor az Ön társasága által történt egyoldalú megszegése következtében a vonatkozó szerződés (éves bérlet) 1/12 részének (márciusi szelvény) 1/31 részének (március 21.-ére eső rész) az éves banki átlagos alapkamat 1/365 részével a fizetésig eltelő napokkal alkotott szorzatával (kamattal) együtt 30 napon belül fizesse meg.

Felszólítom továbbá a szerződésszegésből eredő erkölcsi károm: 2.5 km-es gyalogtúrám végén - másként nem volt lehetséges folytatni  utamat - 2 percet késtem munkahelyemről; mintegy 20000 Ft, valamint anyagi károm - esett az eső, sáros lett a kabátom a gépkocsik fröcskölésétől; a felmerült tisztítási költség 1500 Ft - a banki alapkamat napi 1/365 részével napi módon kamatozó 30 napon belül történő megfizetésére.

Emlékezttetőül tájékoztatom, hogy a jelzett időpontban műszaki hibás lett a 18-as villamos, és az Ön vállalkozása a megfizetett viteldíj ellenére sem biztosította a célállomásig történő tovább szállításomat, ezzel szerződésszegést követett el.

Szerződésem bemutatására - a fényképek között:http://fabijoe.multiply.com/photos/album/8/8  - mellékelem az Ön vállalkozásával kötött szerződésem (éves bérletem) március hóra eső részének (márciusi bérletszelvény) 23.-ára eső részének (1/31 rész) fénymásolatát.

 

Javaslom, vitás ügyünk rendezésére kérje föl az Ön által megbízott ügyvédi iroda vezetőjét.

 

Tiszetelettel

fabijoe

 

 

Mese a bölcs(?) specifikáció-királyról és a rendszer-leányról

Mar 12, '09 8:10 AM Egyszer volt, hol nem volt élt egyszer egy bölcs, öreg specifikáció Mátyás király. Az a feladat szerepelt benne az okos rendszer-leány számára, hogy az vigyen ajándékot számára: a egyfajta tevékenységgel foglalkozó szervezetek jogutódos megszűnése esetében mondja meg neki, ki(k) a szervezet jogutódjai. De ne minden ajándékot adjon oda neki: Csak azok a szervezetek kerüljenek be a kincseskamrájába, akik ezt a fajta tevékenységgel végzik. Hogy a jogutódok közül ki foglalkozik ilyen tevékenységgel, azt majd időről-időre (általában minden év elején) ő majd megmondja. Amikor a rendszer-lány megmutatta a királynak, milyen jogutód-ajándákot adna, majd mégsem adta oda azt, mert nem volt neki ismert olyan tevékenysége, a király mérgelődni kezdett: Ejnye-bejnye, miért csak megmutatod az ajándékot, és soha nem kapom meg? A rendszer-leány erre így válaszolt: de hiszen királyom, Te kérted így: itt van az írásos rendszer specifikáció: Csak azokat kéred ajándékba, akiknek van ilyen tevékenysége, De ha van jogutódjuk, tudni akarod, kik azok. Hogy egy újonnan létesült jogutódnak van-e ilyen tevékenysége, azt Te mondod meg, sokszor fél évvel a születése után. Hát akkor honnan tudhassam én azt, hogy oda kell-e adnom Neked a jogutódot, vagy nem? Hiszen a tevékenység nem olyan, mint egy ház: nem öröklődik automatikusan a jogutódra. Erre a specifikáció király nem tudott mit mondani. Súlyos gondokkal terhelten bólintott, és azon kezdett gondolkodni, hogy örökösre lenne szüksége. Azóta is tervezi az örököst, amíg csak meg nem hal, vagy a rendszer-királylány meg nem öregszik túlságosan ahhoz, hogy vendégségbe járjon hozzá.

BKV strikes again (A BKV újra támad)

Mar 7, '09 4:45 PM

Ezúttal jogtalanul.
Fiam kapott egy felszólító levelet egy ügyvédi irodától, amiben 2004 óta mintegy 10 alkalommal kapott helyszíni bírságainak befizetését követelik tőle 15 napon belül. Az ügyvédi iroda mellékelte a megbízó levél fénymásolatát. Ez nincs cégszerűen aláírva, mert eltekintve a BKV jogi igazgatójának és egy főosztályvezetőjének nyomtatott neve (ők léteznek, a BKV-nál, ellenőriztem) fölé írt olvashatatlan krix-kraxtól, nem szerepel rajta a vállalat béjegzője. Így még én sem kötök szerződést senkivel, pedig én nem vagyok ügyvéd.
A felszólítások 2004. óta állítólag megesett időpontokat tartalmaznak, holott egy rendelet a közlekedési bírságok tekintetében buszon és villamoson, buszon 1 éves elévülési időt ír, metrón 5 évest.
A bírságolások pedig a megadott időpontokban meg sem történtek.
Elképzelhető-e, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat, mint jogi személy, okirat hamisítással foglalkozik, így próbál bevételt szerezni? Ha ez így van, hogyan bizonyítom, hogy az adott időpontban NEM bírságolták meg fiamat, tehát a követelésük jogszerűtlen és rosszhiszemű?
Elképzelhető-e, hogy egy ügyvédi iroda alkalmazottjai nem ismerik az elévülési jogszabályokat? Ha ismerik, elképzelhető-e, hogy egy ügyvédi iroda rosszhiszeműen küld ki elévült követelés behajtására felszólítást, feltéve, hogy nem tud az - egyébként elévült - követelés rosszhiszeműen jogtalan voltáról?
Mi a fenét tehetek ebben az ügyben, és mi a fenét tehetek, ha holnap ugyanilyen felszólító levelet küd  - ezúttal mondjuk számomra - az ügyvédi iroda, melynek én most nem írom ide a nevét, nehogy egy polgári vagy személyiség jogi perrel elárvereztesse a lakásomat, de kis kereséssel bárki könnyedén rá lehet. Mondjuk gugli és ha tippeket adhatok: BKV ügyvédi iroda pótdíj kereső szavak magas rangsorban  hozzák le.
Tehát: Figyelem, ügyvéd úr! Én NEM mondtam meg, kicsoda Ön! Én Nem éltem vissza az Ön adataival.
Azóta fiam megkapta a második felszólítást is az ügyvédi irodától. A 2007. évre vonatkozó dátumok között 3 db szerepel egy héten, amelyik héten nem tartózkodtunk Budapesten. Vajon hogyan bizonyítom, hogy azon a héten a Bakony hegység területén túráztam teljes családommal, amerre eddig még nem jár metró?

Naivitas Simplicissimus

Rá kell döbbennem, tulajdonképpen csodálnom kell azokat az embereket, akik hisznek a  mesékben. Sokan vannak ilyenek. Időről-időre belefutok egy-egy fanatikus weboldalba, akinek tulajdonosa erőszakkal boldogító igéket hirdet, mintha az erőszakos boldogításból nem lett volna még elege ennek a vidéknek.
Boldogított itt már erőszakkal a kereszt, a félhold, nyilas kereszt és a sarló meg a kalapács is, mégis akadnak olyanok, akik azt képzelik, hogy majd a turul, vagy a nemzet táltosa hozhatja el a boldogságot az egész nép számára. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy' nem lehet átlátni az újabb és újabb szédítéseken, és hogyan nem lehet felfogni, hogy mindenféle, értsd: mindenféle megváltó eszme kizárólag prófétá(i)(já)nak hoz megváltást.
Csodálom azokat az embereket, akik elhiszik, hogy szellemi vezetőik a vízen járnak, és vakon mennek utánuk, nem ismerve sem szülőt, sem barátot, aki mást gondol a körülöttük lévő világról, mint amit szellemi instruktoruk a fejükbe vert. Ezek azok, akik nem nőttek ki a gyermekkorból.
Mindegy is tulajdonképpen, hogy a szellemi vezető a gyűlölt diktátor, aki megszabja, mit csinálhat, vagy gondolhat valaki, vagy a jóságos apa, a nemzet, a nép, vezetője, (de még jobb, ha egyben spirituális, lelki vezető is), hiszen ő teszi lehetővé, hogy továbbra se kelljen felelősséget vállalni saját sorsunkért.
Csodálom, de sajnálom őket, hiszen nem nőttek ki a gyermekkorból. Nem tudnak döntéseket hozni, és nem merik vállalni a felelősséget saját döntéseikért. Magyarországon már két évtizede megtörtént a "rendszerváltás" és mégis milyen jó mindennek az okát a gonosz elnyomóban megtalálni, nem pedig saját élhetetlenségünkben keresni.
Milyen jó is hinni, hogy csak akarni kell, megtisztítani az országot az idegenszívűektől, kommunistáktól, hazaárulóktól, magyarkodóktól, fasisztáktól, nacionalistáktól, zsidóktól és cigányoktól, hogy csak azok maradjanak, akik az ÉN szellemi vezéremben hisznek, csakúgy, mint én, és attól kezdve a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez.
Innen érthető, hogy az Únión kívül is van élet, hiszen sokkal könnyebb a homokozóban az óvó néni hangjára figyelni, mint felnőtt emberekkel egyezkedni, velük szemben polgár módjára kiharcolni érdekeinket. Különösen, ha valamilyen óvó bácsi még azt is bizonyossá teszi, hogy lesz még szőlő, négy kerék, három szoba, és tizennegyedik havi nyugdíj, és egyébként is a mi fajunk a legnagyszerűbb ember a világon - ha nem kell magunkat másokhoz mérni.
Ha pedig mégsem jön el egy csapásra a kánaán, azért sem én vagyok a felelős, hanem ő. A GONOSZ, akinek egyetlen célja, hogy a becsületes polgárt/magyart/vállalkozót/dolgozót/embert (nem kívánt törlendő) ellehetetlenítse, kisemmizze, kitúrja, megfossza ősi/szerzett jogaitól/javaitól stb. Ez a gonosz a kecskebak, akire ráruházzuk minden esendőségünk, gyávaságunk, tétovaságunk és bűnünk. Ezután nincs más dolgunk, hogy kiűzzük ezt a gonoszt magunk közül, hogy igazainkat így megszabadítván azonnal elérhessük a kánaánt.
És van, aki felnőttnek gondolja magát, és mégis teljes szívével hisz ezekben a dajkamesékben.

A BKV változott királylány esete

Többszörösen kell elnézést kérnem attól, aki arra vetemedik, hogy beleolvasson ebbe a bejegyzésbe. Először is, a címnek vajmi kevés köze van a füstölgés témájához, aztán meg ha valaki, mint én, hülye, az forduljon föl, és ne mást hibáztasson, valamint ne harmadik felet terheljen a hülyeségével. De hát valahogyan csak ki kell füstölögni magam...
Mintegy 15 éve járok éves bérlettel dolgozni. Volt, amikor a munkahelye(i)mtől, volt amikor saját forrásból származott az évenkénti egyszeri befektetés. Idén a munkahelyemtől származik, és már év elején feltűnt, hogy az eddig megszokott - változó küllemű és árú - ámde egyetlen szelvény helyett 12 db-ot kaptunk. Természetesen arra is felhívták a figyelmemet, hogy az "éves" havi bérlet szelvények (mi a lópikula ez a fából vaskarika) nem 5.-éig, hanem csak a hónap végéig érvényesek. Ezek után már csak természetes, hogy elfelejtettem cserélni a bérletszelvényt, miután az elmúlt 15 éveben sohasem kellett. Ez a feledékenység most 3000 Ft-omba kerül.
Van egy néhány javaslatom további bevétel szerzésre a BKV számára: Kis ráfordítással a 12 db "éves" kedvezményes bérletszelvény helyett az "éves" bérletet 36 db-ban is ki lehet adni, mondjuk minden szelvény a holdhónap első illetve utolsó negyede előtti napig lenne érvényes. Ez rögtön bevétel növekedést okozhatna, hiszen havonta kétszer lehetne megbírságolni a mind a 36 db "éves" bérletszelvényt egy összegben előre megvásárolók túlnyomó többségét. További bevétel növekedést eredményezhetne az a kizárólag a BKV bérletpénztáraiban megvásárolható holdnaptár, amelyik feltüntetné, hogy az adott évben milyen dátumokra esik a hold első illetve utolsó negyed fázisa, azaz milyen napokra figyelemmel kell cserélni az éves bérletek szelvényeit. Különösen akkor jelent bevétel növekedést, ha ez a naptár csak az első büntetés befizetése után, kizárólag az Akácfa utcai bérletpénztárban lenne megvásárolható.
A bevétel realizálásához természetesen tovább kell növelni a BKV produktív létszámát. Ez úgy oldható meg, hogy tovább csökkentik a járatok számát, és az ily módon felszabaduló vezetőket jegyellenőrként alkalmazzák. Ha pl. - ezt nem tudom - tegyük fel a BKV jelenleg 1000 járatot üzemeltet átlagosan naponta, és dolgoztat naponta 250 jegyellenőrt, az 1000 járat felére csökkentésével 750 ellenőr szabadul föl.
Optimalizálási számításokkal kikalkulálható, mi a helyes járat csökkentési arány, hogy az ellenőrök még kiszámíthatatlanul jelenjenek meg - ne figyeljenek fel erre az utasok - de bevétel maximalizációt eredményezzenek. E feladat megoldása nem tűnik túlságosan bonyolultnak még egy közlekedési vállalat menedzsmentje számára sem, főként, ha valami tanult embert bíznak meg elvégzésével.
Az igazság, hogy baromi pipa vagyok, hogy az "éves" bérletszelvényem megvásárlása után bírságot is fizettet velem az a cég, aki az elmúlt év végén úgy összekeverte a járatokat, hogy egészen más utazási szokásokat kellett kialakítani, mint az elmúlt 15 évben. Lehet, hogy itt lenne az ideje egy konkurrens városi közlekedési társaság megalakításának?
Na "persze" a dolog itt nem ért véget. Miután elslattyogtam a cég központi pótdíj pénztárába a meglévő, szabályosan kitöltött (nem utólag vásárolt, hiszen ezt meg sem lehet venni, külön, csak egyben, mind a tizenkettőt - vagy ezt is rosszul tudom?) bérletszelvénnyel ellátott igazolvánnyal, valamint 3000 Ft-tal és személyi irataimmal fölszerelkezve, és némi sorbanállás után az ablakhoz jutottam, ott közölték velem, hogy ezt a bérletet nem mutathatom be, mert lejárt (?). Mondom, hogy járt volna le, itt van rajta, hogy 2009. február. Nem a szelvény, az igazolvány. Menjek el egy bérletpénztárhoz, csináltassak új igazolványt, azután jöjjek vissza az új bérletet bemutatni. És mi lesz a bérletszeklvénnyel, amire - természetesen már rávezettem az igazoplvány számát? Ha megvan még a fedőlapja, kicserélik.
Hazafelé beballagtam egy bérletpénztárba, ahol megérdeklődtem, mit csináljak, ha új igazolványt csináltatok, vegyek újabb 1/12-ed éves bérletet? Merthogy ezen a régi (még meglévő) bérletigazolványom száma szerepel. Nem, hangzott a válasz. Ha még megvan a teljes bérletszelvény - tömb - tudjuk: a 12 db-ból álló éves bérletszelvény, melynek egy darabja tehát 1/12 bérletszelvény, akkor azt vigyem be a központi jegypénztárba, ahol kicserélik.
Namármost, tavaly ősszel, miután elvesztettem (vagy ellopták) egyszer a tárcámat csináltattam egy új bérletigazolványt. Aztán két hét múlva egy "becsületes megtaláló"-tól szinte minden iratomat visszakaptam - miután már megcsináltattam az új személyi- és lakcím kártyámat, munkahelyi belépőmet ésa bérletigazolványomat is, csak a bankkártyám hiányzott a tárcámból. Mostz tehát hazamentem, elővettem a tavaly ősszel elkészített igazolványt, és gondosan körbevizslattam: vajha lehetne-e ebben valami kivetni valót találni.
Hát hogyne lehetne! Természetesen nem szerepel rajta a kiállítás dátuma, és az érvényesség határideje, mint ahogyan ezek az adatok a régi igazolványomon sem szerepelnek - ennélfogva le sem járhatott az érvényessége. Hiszenb vagy nem is volt soha érvényes: akkor a vállalat alkalmazottja munkaköri mulasztást követett el, amikor kiállította azt számomra, vagy meghatározatlan ideig érvényes, hiszen nincs rajta a lejárat dátuma, akkor a BKV pótdíj irodájában szórakoztak velem fölöslegesen. No mindegy, a teljes bérletszelvény tömböt, a régi és új  (mivel a dátumokat a pecsét alatt egyik helyen sem tölktötte ki a BKV, egyaránt érvénytelen) igazolványokat, a kapott csekket és némi kpő-t magamhoz véve ismételten megjelentem az irodában, ahol némi várakozás után rendezhettem adósságomat. Távozás előtt azért megkérdeztem, hogy akkor most mi is légyen a két igazolvány és a régi szám, meg az új igazolvány ügyében? UGYE nem azt akarják mondani, hogy az éves bérletem mellett februárban járjak jeggyel, vagy vegyek még egy bérletet? Nem, februárban tartsam magamnál mindkét igazolványt, és azokkal el kell fogadniuk az ellenőröknek a bérletszelvényt. - Csak ők is tudjanak erről!
Még van némi hozzáfűzni valóm a fentiekhez.
1.,Szó volt már róla, intézkedés még nem, hogy a BKV - tehát egy vállalat - alkalmazottjai hatósági: értsd: közhatalmi - jogosítványokat kapnának. De mivel nincsen nekik, vajh mi alapon kérték el a személyi irataimat?
2., Amikoris befizettem - az egyébként általam nem vitatott - pótdíjat, a pótdíj pénztár alkalmazottja szintúgy elkérte a személyi azonosítómat és lakcímemet tartalmazó iratokat, anélkül, hogy bármiféle őt erre feljogosító igazolványt mutatott volna nekem.
Ismétlem: aki nem fizeti meg a viteldíjat, fizessen pótdíjat, ha a szolgáltatást igénybe veszi, ezzel nincs bajom. De én miért is vagyok köteles olyan iratot átadni valakinek, akinek nincs erre hatósági felhatalmazása, amely iratot jogszabályaink szeriont csak hatósági személy kérhet tőlem?
3., Tessék nekem megmondani: Hol, melyik járművön van kihirdetve, hogy a le nem járt határidejű (mert nincs is rajta határidő feltüntetve) régi típusú bérletigazloványokat milyen határidővel kell újra cserélni?
4., Tessék megmondani nekem: Ha a jegyellenőr észrevette, hogy előző havi bérletszelvényem van, azt nem látta, hogy a bérletigazolványom is régi típusú? Igazán figyelmeztethetett volna erre a körülményre is, akkor megtakarított volna számomra egy felesleges utat, és nyert volna számomra kb másfél órát az életemből.
De azt hiszem, ettől még messze vagyunk.

Eltörött a cipőm

Ma reggel, cipő tisztítás közben (igen ilyet is szoktam, bár nem túlságosan gyakran) vettem észre, hogy eltörött a cipőm. Nem kiszakadt, nem a talpa vált le, a sarka törött le, vagy a másfél centi vastag talp elkopása miatt lyukadt ki, esetleg vált szét a felső rész egy varrás mentén. Nem. Az említett másfél centi vastag fröccsöntött (?) gumitalp törött teljesen keresztbe, mégpedig normális ember által meg nem nagyon érthető helyen: a lábfej alatti rész közepén, ahol sem hajlításnak, sem pedig más erőnek nincs kitéve.
Nem igen használom a cipőt másra, mint járdán való közlekedésre, naponta összesen mintegy 2-3 km távolságban. Azaz, viselése megfelel a "szokásos mindennapi viselésnek" hiszen csak "mérsékelten vízálló", ezért gondosan kikerülöm a pocsolyákat, nehogy átázzon a gumitalp. Ugyan a gumiról még kisiskolás, vagy tán óvodás koromban megtanultam, - ami tudásnak a későbbiekben gyakorlatban nagyszerűen hasznát lehetett venni másféle gumitermék használata során - hogy nem engedi át a különbféle folyadékokat, így a pocsolyák túlzott kerülgetésének sincs értelme. Azaz a mai nap reggeléig nem volt. Immár azomban nem a gumitalp, hanem az a fölött lévő vékony kartonpapír választja el a talpamat a járdán található nedvességtől (lásd még a Don-kanyar papírtalpú bakancsait).
A cipőről tudni kell, hogy a mai napon még nincs egy egész hónapja birtokomban, mert karácsony előtt vettem, egy kiárusításon, miután az előző cipőm sarka környékén szakadt el a felső része mintegy 3 cm hosszan. Azt a cipőt tavaly nyáron vásároltam egy Aucha vagy Disco (izé nem így hívják) bevásárló központban, miután az előző cipőm felső része törött ki . Az előző sem élt meg egy évet, és ez így megy most már négy - öt éve. Volt valamikor egy cipőm, ami eléggé tartósnak bizonyult, de, mivel eléggé csámpásan járok, félre kopott a sarka. A házunk alagsorában akkor már egy éve, vagy valahogy így, volt egy kóceráj, ami fölé ki volt írva nagy piros betűkkel: "Cipész".
Nosza levittem hozzá a cipőt, és megkérdeztem, mennyiért cserélné ki a lekopttt gumitalpat egy másikra. Miután megegyeztünk, közölte, hogy egy hét múlva mehetek a cipőért. Másfél hét elteltével hazafelé menet (a kapunk szomszédságából nyílt az üzlet) benéztem hozzájuk, a cipőért. Sajnálattal közölték, hyogy a talpat ugyan már lecsiszolták, de a gumitalphoz való anyaguk éppen kifogyott, és a jövő hét elején szerzik be, tehát, kb egy hét múlva érdeklődjek. Egy hét múlva történt érdeklődésemre kiderült, hogy az a ragasztó, ami a műhelyben van, nem fogja meg a gumitalpat. A mesternek otthonról kell hoznia ehhez a munkához ragasztót, de ő csak hetente egyszer utazik haza, mert vidéken lakik, érdeklődjek a következő hét végén. Egy hét elteltével ismét bekopogtam, amikoris kiderült, hogy a cipőtalpat felragasztani képes ragasztót otthon felejtette a "cipészmester" a vidéki otthonában, ahova csak hetente egyszer jár haza, tehát, a jövő héten.
Kb 4 hét elteltévcel kézhez kaptam a cipőt a ragyogó új gumitalppal, ami az első nap levált a cipőről. Mikor visszavittem hozzájuk, sajnálattal közölték ( a felesége, a "mestert" nem is láttam többet), hogy inkább visszaadják a pénzt, de nem tudnak mit kezdeni a cipővel.
A cipőt csak tavaly dobtam ki, miután a gumitalp egy részéből már több ízben készült csapszelep (emlékszik még valaki rá, hogyan kell "megpőrőzni" a csöpögő vízcsapot?).
Azóta a cipész műhely már átalakult ital kiméréssé (a bérlő azonos, amit a lakó közgyűlésről tudok), majd az ital kimérés másfél hónappal később történt megszűnése után egy vadvízi túrákra szakosodott utazásszervező irodát nyitottak a helyén. Ez sem élt (a mi földszintünkön) egy évnél többet. Jelenleg raktárhelyiségnek béreli az üzletet a sarki "Közért", ami persze már nem "KÖZÉRT"...
Mindebből mit akarok kihozni? Igazából abszolúte semmit: tök mindegy, hol veszem a cipőmet: régimódi cipőboltban, bevásárlő központban, vagy kínai kócerájben. Tök mindegy, hogy a cipőt 18000 Ft-ért, vagy 6000 Ft-ért veszem: egy évnél tovább nem húzza a lábamon akkor sem, ha manapság nem focizom benne a srácokkal a grundon, mint amiért 40 éve anyám morgott (bár én akkortájt sem voltam nagy focista).
Mivel munkába járni muszáj, mezítláb utálok járni városi aszfalton télvíz idjén meg pláne, ezért kénytelen leszek a mai nap folyamán újabb fél évre (?) szóló beruházást tenni.

Windóz XP szívások - ez már tényleg szokásos?

Csak emlékeztetni szeretnék a korábbi bejegyzésemre a címmel. A jelenlegi állapotból nézve már tágabb összefüggésekben látom a helyzetet:

Kaptam egy, a meglévőnél kissé jobb paraméterekkel rendelkező Geforce videokártyát az öcsémtől, és úgy gondoltam, kicserélem a gépemben lévőt. Egy füst alatt újra telepítem az NVídia drivert, is - azaz updatelek a legújabb verzióra (ha már működik az új kártya).

Dugd be, és játssz! No (ezúttal) nem arra kell gondolni, hanem a Pici és Puhától származó jelszóra (hogy a fenébe megy nekik? Mint az alábbiakból kiderül, időnként TÉNYLEG pici és puha, amit be kellene dugni és játszani kellene vele).

Mi sem könnyebb, mint egy Winfos kompatibilitási listán szerepló videokártyát betenni egy új gépbe. Doboztető le, csavarhúzóval egy csavar ki, egy kábel lehúz, az AGP slot melleti műanyag rögzítő pecket kicsit oldalra húzni, hogy el ne törjön, az új kártya be a helyére, csavarral rögzít, kábelek (egy db, kissé nagyképű a többes, sőt a "kábel" is: inkább csak drót(ocska) ) vissza a helyükre, ház vissza. Még néhany dugás (monitor, billentyűzet, hangkártya kábelek, végül táp), bekapcs, boot....

No most telepíccsünk. Mármint a hajcsárt. Vagy vezetőt? Szóval drivert. A kártyán NVídia chip van, az NVídiától már letöltöttem a legutolsó drivert, setup start.... OK, lefutott. Nézzük az eszközkezelőt: gyanús: a telepített video eszközöm valami vgasave... Nem GForce? NEM!. Valamit elronthattam a telepítéssel. Mit is? Fussunk neki újra! Setup indít, tovább, tovább, tovább Jé itt nem is lehet elrontani semmit, semmi másra nem is lehet kattintani, sőt a vissza gombra sem (akkor minek ide? ...de ez más kérdés). Most már olvassunk is: a telepítésnek vége, a rendszer nem változott. TESSÉK? Akkor mit is csináltam itt már egy órája?

Új indítás. Setup... hibaüzenet a végén: " a paraméter nem megfelelő." MILYEN paraméter? Az anyád... Nem kértél semmiféle paramétert! ...dugd be és játssz!...

Még néhány próbálkozás, de nem vezet eredményre. A rendszer nem változott... vagy a paraméter nem megfelelő. Ez a két kimetele lehetséges az NVídia driver telepítésének. Egyik esetben sem használható a 3d sokmilliós színt produkálni képes videokártya - ami persze már szintén nem mai gyerek.

Ezután következik a - némileg - szakszerűbb megközelítés: kérjünk segítséget! Egyszer már kaptam segítséget egy (konkrét) fórumon egy spyware fertőzés felszámolásához, és ez tényleg hasznosnak, szakszerűnek és végrehajthatónak bizonyult. Leírva ez új esetet, megspékelve az alaplap, a kártya, a driver verziók azonosítóival, írtam egy bejegyzést a fórumra. HILFEEEE!!!!!  (persze kicsit szolídabban...) Még aznap kaptam is egy választ rá: vegyem le azt az eszközmeghajtót - tudjá(to)k: drivert, amit éppen telepítettem, és tegyem föl helyette a 93.71-est, mert az a legjobb az én csatlakozó aljazom kezelésére...

Hej, de megörültem! Nosza töltsük le, telepítsük! Tényleg, a telepítés simán megmondta, milyen kártya van a képben (nem magyar: ultizni tehát nem jó), majd közölte, hogy hibák voltak a telepítés során: tudjuk: a paraméter nem megfelelő....

Ekkor kezdtem tágabb körben keresni: google, nvidia geforce xp "parameter is not correct" stb. Kiderült, (az azóta eltelt időben), hogy nem vagyok egyedül. SŐT! szinte mindenki, aki ATI vagy NVídia chippel gyártott videokártyát használ XP-hez előbb utóbb szembe kell nézzen azzal, hogy a gépe nem tudja mejeleníteni azt a sokmillió színt, amiért sokezer forinttal (sok dollárral, fonttal, stb....) fizetett.

A kártya gyártójának weboldalán persze semmi segítség, a driver ügyekben az NVídia honlapjára zavarnak, ahol semmi nincs a telepítési hibákról. Csak a levelezési listájuk van telve vele, ahol felhasználók panaszkodnak az én esetemmel pontosan egyező, vagy kísértetiesen hasonlító esetekre, és más felhasználók (tehát NEM a gyártó support!) ad mindenféle megoldási javaslatokat, amelyek NEM használnak.

Ugyanez a helyzet a PICIPUHÁVAL. A helpjükben leírják, mit kell tenni, ha vgasave jelenkezik driverként, csak azt nem, hogy mit kell tenni akkor, ha az, amit írnak nem működik. Márpedig nem...

Van radikális megoldás a fórumozók szerint: újra telepíteni a rendszert. Namármost. Az még hagyján, hogy egy dugd be és játssz tulajdonságokkal rendelkező operációs rendszert inkább nekem kell operálni, minthogy az operálna, és nem akar játszani, ezért újra bedugom, de mi lesz az elmúlt évben kialakított munkakörnyezettel, a feltelepített programokkal? Ez a keményebb dió, mert egy újra telepítést meg lehet úszni 2-3 óra alatt, de ez után még mindíg használhatatlan marad a géped. Néhányszor már telepítettem újra otthoni gépet a régi DOS-os időktől napjainkig, és tapasztalatom szerint egy frissen feltelepített operációs rendszer napi használhatóságához nekem kb 1-másfél hónapra van szükségem! (szoftverek telepítése, könyvtárak helyének, gyakran használt adatállományok helyének stb.... megtanulása...)

De a harmadik napon feladtam. Újra telepítés. Az utolsó pillanatban meggondoltam magam: Hátha... Második példányt telepítettem az Ablakokból, hátha át tudom majd vinni az alá legalább a telepített programok egy részét... (Vezess új utakra Lucifer?)

Az új verzió föl- és rátelepedett a gépre, mint a szél. A video kártyát kapásból fölismerte az NVídia driver, és be is konfigurálta. Na ja. De az eszközkezelő közölte velem, hogy sem hálózati sem multimédiás hardver nincs a gépemben. Akkor mivel is internetezem és min is hallgatok zenét?

Föl volt adva a lecke: Van egy operációs rendszerem, aminek szar a video funkciója, tehát nem multimédiás, sőt igazából semmire nem tudom használni, amire szoktam, vagy van egy operációs rendszerem, amin pl lehet DVD-filmet nézni, de csak néma filmeket ajánlott, mert nincs hangja, és onnan emilt sem lehet írni, mert nem tud a hálózati kártyáról. Kétségtelen, hogy valami tenni kell. Az új rendszer alá egyébként még azzal a lendülettel föltettem egy-két felhasználói programot is (pl a tűzrókát), mielőtt kiderültek volna a hiányosságok. Ez meggondolatlanságnak minősíthető, mint a későbbiekben kiderült.

Miután kiderült, hogy az új rendszer nem működik, elkezdtem nyomozni utána, mi a teendő, ha az egyiket le akarom venni. Márpedig le akarom. Egyszerű: egy konfigurációs file két sora közül az egyiket ki kell törölni (A MEGFELELŐT! A dolog ugye 2 esélyes!) és utána az az egész Winfos könyvtárat (A MEGFELELŐT!) a szemétbe dobni.

Megtörtént. Az újat dobtam ki. Ilyet - gondoltam - legközelebb is tudok produkálni (kis naív!) ugyanennyi idő alatt. Mi az nekem! Hosszú az élet, ráérünk telepíteni, a gyerekek nagyrészt felnőttek, éhes nem vagyok, sör van, ha hozok magamnak...

Vissza az eredetihez, kutassunk tovább az interneten, hátha akad valaki, aki tudja, mi a teendő! Még működik a rendszer, indítsuk a tűzrókát! Azám! De a tűzróka csak nem akar indulni. Nyöszörög, hogy neki most föl kéne állnia, majd összerogy és néhány durva kifejezést megeresztve kiszenved. HE? ENNEK meg mi a baja? Hát PERSZE! azaz valószínűleg. Hiszen újra telepítettem őkelmét a MÁSIK operációs rendszer alól. Miből gondolom, hogy el tud indulni EZ alól is? Ez csak tipp, de több más programmal is így jártam, tehát megalapozottnak tűnik a gyanú.

Ki volt az a féleszű, aki kitalálta, hogy egy számítógépen ugyanabban az adatstruktúrában kell tárolni a felhasználói programok beállításait, mint ahol az operációs rendszer beállításait tároljuk? Igen, a registryről van szó. Az új Winfos példány alá föltelepített programok ugyan ugyanoda települtek, mint a régi alól, jó esetben még binárisan azonosak is a fileok, de az új regisztrációs adatbázisba írt beállítások (pl az operációs rendszer helye és egyebek...) már nem. Ebből következően nagyszerű dolog egy gépre több operációs rendszert telepíteni, mert hacsak nem vagy zseni, és tudod minden program minden paraméterének összes értékének a jelentését, és azt, hogy mindezt hol találod a regisztrációs adatbázis 200000 értéke között, reményed sincs duál operációs rendszerű gép normális használatára.

Na most jön: kérem, kalandorok se kíméljenek. Elő a mentőötletekkel. De csak hathatós ötleteket kérek. Még jobb, ha héthetős vagy nyolcnyatós ötletet kapok (Aromo után szabadon).

A következő estén újra telepítettem. Közben rájöttem ugyanis a dolog nyitjára: Azért nincs az új telepített példányban hangkártya, és hálózat, mert a rendszer nem ismerte föl az Intel alaplapra integrált hangkártyát és hálózati kártyát. Nincs benne driver hozzá! Na de EZ hogy lehet? Hiszen már volt föltelepítve egy Windóz ezen a gépen és AZ honnan tudta, hogy milyen a hangkártya és a hálózati kártya? Mert tudta, hiszen működött. Hát persze! Az alap telepítés után le kell futtatni a hangkártya és a hálózati kártya telepítő szoftvereit. Még szerencse, hogy egy csomó driver telepítőt letöltöttem az Intel honlapjáról a gépemhez a múlt héten. Nosza futtassuk le őket! Megvan. De hálózat az nincs. Mert a hálókártya telepítőjét elfelejtettem letölteni (nem is tudtam, hogy kell neki). Na most mi a fenét csinálok? A gépen nincs hálózat, tehát nem tudom letölteni a hálózatot telepíteni tudó szoftvert, hogy telepíthessem a hálózatot, hogy letölthessem a hálózat telepítő....

Hát akkor irány a kocsma! De ez csak legközelebb, mert elmúlt éjfél. Viszem az USB kulcsot, lertöltöm a hálózati kártya szoftverét, hazaviszem az USB-n majd telepítem a hálózatot és mindenki HAPPY lesz. Még én is mert megiszom egy sört, mire lejön a driver.

Persze, a munkahelyemen is letölthetném ez a dirvert, ha nem lenne letiltve minden gépen az USB port és a floppy is. A kollégám is kérdi, minek nekem ide USB port? Letöltöm a szoftvert, e-mailen elküldöm haza. Majd miután telepítettem a hálózatot le is fogom tudni tölteni a hálózat telepítő drivert.

Szóval marad az internet kocsma, hacsak nem akarok az öcsémmel sörözni. Már, ha ráér!

Másnap estefelé jár, hazaértem a munkából. Ugyan a drivert a hálókártyához beszereztem az Intel honlapjáról (már ha ez az ami kell, de bízom benne), de hogyan viszem haza? A munkahelyemen az I/O eszközök le vannak tiltva (különös tekintettel a floppyra - egyébként meg ki használ ma már floppyt?) , és az USB portokra. Ugyan ott lóg a nyakamban egy (picike, mert elég régi) USB drive, de a nagy kérdés ismét fönnáll: Hova dugjam be?

Mert, mint föntebb írtam, elküldhetem emilben egy free mail accountra (bár a 8.5 MB kicsit nagy csatolt állománynak), és ha nincs, nyithatok egy gmail, freemail etc...-t, vagy feltölheretm rájuk http-vel a böngészőből...de hogyan töltöm le? Ahhoz, hogy le tudjam tölteni a hálózat eléréséhez szükséges drivert, szükségem lenne egy, a hálózat telepítéséhez szükséges driverre....

OK. Kérdezősködjünk, nincs-e valakinél olyan gép, ahol egy (azaz konkrétan EZT és nem MÁST) ki lehetne másolni.... DE VAN! Az ügy megoldva.

Újra itthon.Némi favágás (szó szerint, ezúttal, a fűtéshez: rohadt hideg lesz az éjjel, be kell durrantani a cserépkályhába estére) után, startup.

Kék halál. Volt már ilyen.... Még 98-ban utoljára. No lőjük ki a szemét szemét! Startup...  Kék halál. Na, ennek a fel sem tréfa! De tényleg! Indítsunk harmadszorra is, aztán lássuk, mit tehetünk. Hol is az öcsém telefonszáma? (Nálunk - azaz az én szememben Ő a hardveres-szoftveres házizseni - néhány utcával arrébb és marha kevés szabad idővel).

Harmadszorra elindul. Dugjunk egyet megint! Ezúttal az USB drive-ot a helyére. Ezen a gépen van vagy öt megfelelő luk, és fénykorában - azaz a múl héten még bármelyik - sőt egyszerre, párhuzamosan több is működött rajta. Hát most az első nem működik (amelyik kényelmesen elérhető). A második sem - ez is az elején bvan, és kényelmesen elérhető. Na még egy próba... próbáljuk hátulról megközelíteni a ... dolgot. Plimmmm! Új hardver eszköze van! Voila! itt van rajta a file, amit hazahoztam. Nem indítjuk, bemásoljuk gyorsan a merevlemezre, amíg még él az USB drive. Mit ehet tudni.... Ez ugyanis nem varázslat, ez a nagybetűs Ámítástechnika. Na megvan. Települj! Telepedik. Jóóóó!

A firefox megdöglött tegnap, de van IE. Induljunk azzal. Startlap: Picipuha weboldal, pucolás innen! Firefox letölt, telepít. Ezúttal életre is kel a tűzróka, nem úgy, mint a tegnap esti verzió a DVD-ről... Jó lesz fejben tartani, hogy AZ a példány nem jó. Iránya multiply, hogy végre befejezhessem ezt az odüsszeiát.

Persze koránt sincs vége. "Munkás" napok közelegnek - pontosabban a következő éjszakákon is lesz mit csinálnom: van még egy-két dolog, amit föl kell rakni, és vészforgató könyvet - azaz a fenét: nem a vészt akarom én forgatni! - vész forgatókönyvet (Így már jobb) kellene kidolgozni a legközelebbi összerogyásra.

Most ugyanis majdnem mindenem megvan, de azért van, ami nincs. Például elvesztettem az összes könyvjelzőmet, mert azokat elfelejtettem kimenteni. Persze ez így nem igaz: Egy részük megvan, de az utolsó mentés 2008. július 6. és az bizony már régen volt.

Nincs még tűzfalam sem, hogy el ne feledjem. Nincs még vírus védelem spyware védelem és rootkit kereső telepítve. Tehát: Munkára fel!

Összefoglalóan (Juhorkának :)) ):

Az Nvidia driver telepítéséhez előbb a az alaplapnak megfelelő chipset driverét kell föltelepíteni. Nem a burgonysziromról van szó, hanem ez - mint megtudtam - egy olyan áramköröket tartalmazó egység, ami a perifériák: hálózati, video, kértya, merevlemez és floppy vezérlő, billentyűzet, stb stb... és a CPU - azaz a centrális processing unit: a processzor közti kommunikáció forgalmi rendőre. Ez a fránya XP mindenféle szemétségeket produkál, ha telepítése után - és az említett eszközök telepítése ELŐTT! nem telepítjük ennek a chipsetnek a driverét (hogy ezt mér' nem rakja föl a Windóz telepíttő? Mert azt előbb csinálták (vagy egy évvel), mint az alaplapot, amin fut, és úgy tűnik, az én telepítőmön nincs rajta. Kellene lenni valahol egy másik példánynak is (legalább egynek) de azt meg elhányhattam valamelyik sarokba, mert nem találtam.

Szóval, ha ez nincs fönn, akkor áll elő a vgasave állapot. Lehet, hogy a chipset driver utólagos telepítésével ez megjavul, de nem vagyok benne biztos.

Azért egy - két dolog még mindíg nyugtalanít:

1. Az nvídia grafikus driverrel az elmúlt - majdnem pontosan - egy év során kétszer volt bajom -  a csili-vili videó kártya csak alapüzemben volt képes dolgozni. Tehát (legkésőbb) mintegy fél év múlva ismét rendszer összeomlás várható.

2. Tudjuk - tényleg? - hogy az a rendszer (adat) nem rendszer (adat), amiből csak egy példány van: tehát: menteni, menteni, menteni! A gépemen lévő adatokról általában van is mentésem. De! Ahhoz, hogy egy ilyen herce-hurcát elkerüljek, szerintem nem elég egy-egy rendszer visszaállítási pont beállítása - tetszenek tudni mi az? Ha nem, tessék sürgősen utána nézni a helpben, és használni! -, de nem ártana egy stabil rendszer állapotról egy teljes mentést sem csinálni, mondjuk DVD-re. Az 4.5 GB, csak az a baj, hogy egy-egy mai gépen ennek a többszörösét foglalják le csak a telepített operációs rendszer és a programok. Az enyémen most éppen mintegy tízsszeresét...

Na ez az, ami zavar:

Tehát egy teljes rendszermentés 40 GB, azaz 10 DVD. Na jó, egy jó backup (ez jelenti a háttértárra való biztonsági mentést) program ezt kb felére-harmadára tömöríti, és a darabolást is megcsinálja, de ki az, aki erre hajlandó, mondjuk két havonta négy-öt órát szánni egy hobby gép esetén? Ha a munkádról van szó, ki ne hagyd a mentést! Végy néhány újra írható DVD-t, egy jó DVD-re író backup programot, és készíts tervet. Lehetőleg legyen a mentéseidből legalább egy előző is, ha az utolsó nem sikerül, az előzőhöz vissza lehessen nyúlni. Legalább az (üzleti, otthoni egyéb...) adataidat mentsd el, de a fentiekből okulva egy-egy jól működő rendszer állapot visszaállítható mentése sem tűnik túl nagy hülyeságnek. Mennyibe kerül egy órád ha dolgozol? És a szabadidődből? Egy doboz DVD megéri?

(bocs, itt magamat győzködtem).

3., Mi is van a ma már kétszer jelentkezett kék halállal? Lövésem sincs. Na ez az, ami most ebben az ügyben leginkább nyugtalanít.