"Ment-é a világ sorsa elébb?"

Két dolog zavar hosszabb ideje újra és újra, visszatérően. E hosszabb idő alatt az utóbbi pár évet kell érteni az alábbi problémakört illetóen.

A másik dolog egy elmesélésre váró történet, amit még hagyok egy kicsit érlelődni.

Amikor 1945-ben véget ért a II. világháború, Magyarország - miután hadszíntérré vált - teljesen leromlott állapotban, idegen hatalom által megszállva kezdett neki az újjáépítésnek. Ma nagyjából talán egyet lehet érteni abban, hogy a rendszerváltás előtti időszak tévútnak bizonyult országunk számára, még akkor is, ha az okokat illetőleg megoszlanak a vélemények (és akkor még igen szerényen fogalmaztam). Ami engem konkrétan zavar, hogy amikorra első emlékeim vannak fővárosunk utcáiról, tehárt olyan nagycsoportos óvodás, illetve kisiskolás koromtól, már csak egyetlen híd nem állt: az Erzsébet híd. A városban eltünedeztek a háború pusztítása nyomán (de szépen írtam! Írhatom így is: az amerikai bombázások nyomán) keletkezett üres házhelyek. Az emberek tömegesen lógtak - ezt most szó szerint tessék érteni! - a villamosok ütközőin és lépcsőin, és szardíniás dobozokban utaztak autóbuszok helyett.
De a villamosok jártak, a vonatok jártak - miután a háború végén egyetlen működő mozdony sem volt az országban - , a hidak álltak. Mindezt úgy, hogy közben volt egy elhibázottan erőltetett nehézipari fejlesztési időszak, egy forradalom, majd annak leverése.
Pedig a 2. világháború vége óta - amelyből, mint tudjuk, országunk vesztesként került ki - még csak 20 év telt el.
1989 környékén rendszert váltottunk. Hogy miért? Sokan azért, mert különböző okoból meg akartak szabadulni egy igazságtalannak és rothadtnak tartott elnyomó rendszertől, melynek súlyát saját bőrükön érezték. Mások azért, mert belátták, az eddig működő "szocializmusnak" nevezett rendszer, melyet sokan "kommunista rendszerként" aposztrofáltak korábban is és azóta is itthon is éps szerte a világban is, igazságtalanságai mellett még nem is hatékony, és a gazdasági csőd szélére vitte az országot. Mások pedig azért, mert úgy gonbdolták, hogy lesz rá elég erejük, hogy kifacsarják saját zsebük hasznára azt a kevés vagyont, amely még megmaradt az országban.
Azóta eltelt 20 év. Rendszerváltáskor ugyan nem állt jó helyzetben gazdaságilag ez az ország, de az az érzésem, annyira rossz helyzetben sem állt, mint 1945.-ben. Azóta mi is történt? Az új rendszer növelte az addig felhalmozott adósságot, racionalizálta az ország termelését a modern tőke által bevezetett szervezési elvek (a piac) segítségével. Ennek eredményei mára beértek.
Rekordot dönt a munkanélküliség, az ország a csőd szélén tántorog. Kiveszett a munkamorál, társadalmunk politikai eszméknek álcázott érdekcsoportokat támogatva szakadt részekre, miközben a hidakat és az ezerszer elátkozott lakótelepeket - melyek mégiscsak emberi körülmények között tették lehetővé a lakhatást százezreknek valaha - felépítő emberek százezreit sodorta kilátástalan helyzetbe.
Ez a társadalmi és gazdasági katasztrófával fenyegető helyzet, ami mára kialakult, egyedül s kizárólag a rendszerváltás után pozícióba került gazdasági és politikai irányító csoportok felelőssége.
Én világ életemben - szerencsés - beosztottként dolgoztam. Szerencsésként, mert eddig folyamatosan volt munkám, és el tudtam tartani családomat. Beosztottként - azaz távlati ügyekben döntési lehetőségekkel nem bíró végrehajtóként.
Amikor demokratikusan megválasztott döntéshozóink politikai vagy / és gazdasági döntései következtében eltűnt alólam egy-egy munkahely, eddig szerencsésen találtam másikat magamnak. Amikor lehetetlenné vált, hogy 20 éves autóm mellett a gázszámlát is kifizessem, megváltam az autótól, és kisebb lakásba költöztem. Amikor azt mondták, hogy keressek egy kötelet, ha nem tetszik a rendszer,  csak köptem egyet a volt bolsevik (az MSZMP Központi Bizottsága Ifjúságpolitikai Kutató Intézete egykori szocioplógus gyakornoka) véleményére , és dolgoztam tovább, mert a gyerekeimnek enni kellett adni. És még szerencsésnek is tartom magam, hiszen most itt ülök, és a világhálóra írom a blogomat.
Közben egyre jobban kapkodom a fejemet az újonnan felmerülő kanyarok kapcsán: Hogy is van ez? A nemzeti jobboldal támadja az állítólagos baloldalt balról? A baloldal, mint a finánctőke kiszolgálója? Vagy megszűntek ezek a fogalmak? De hát a tőke ma sem azok kezében van, akik a munkát végzik? Fiamnak azt tanítják az egyetemen, hogy nincs olyan, hogy értéktöbblet-elsajátítás. Akkor miből is lesz (lenne) a profit? Akiknek az az elemi érdekük, hogy jól fizető, stabil munkához jussanak, a (névleg) baloldali politikai/gazdasági tömörülést támadják. És még sorolhatnám a kérdéseimet.

De a fő kérdés, amire ez a szedett-vedett, és nem túl összefüggő blog kifut, a madáchi kérdés: "ment-é a világ dolga elébb" a rendszerváltás óta?
Hasonlítsuk már össze a 1945-1965 közötti gazdasági teljesítményét ennek az országnak az 1989-2009 közötti teljesítményével!
Igazam van? Nincs igazam?

BKV szerződés

A BKV-vel kötött szerződés 1/12-ed részének 1/31-ed része.

Fizetési felszólítás BKV Rt vezérigazgató részére

Tisztelt cím!

Felszólítom, hogy köztem és a Budapesti Közlekedési Vállalat között fennálló személyszállítási szerződés folyó év március 24.-én reggel 7:15 - kor az Ön társasága által történt egyoldalú megszegése következtében a vonatkozó szerződés (éves bérlet) 1/12 részének (márciusi szelvény) 1/31 részének (március 21.-ére eső rész) az éves banki átlagos alapkamat 1/365 részével a fizetésig eltelő napokkal alkotott szorzatával (kamattal) együtt 30 napon belül fizesse meg.

Felszólítom továbbá a szerződésszegésből eredő erkölcsi károm: 2.5 km-es gyalogtúrám végén - másként nem volt lehetséges folytatni  utamat - 2 percet késtem munkahelyemről; mintegy 20000 Ft, valamint anyagi károm - esett az eső, sáros lett a kabátom a gépkocsik fröcskölésétől; a felmerült tisztítási költség 1500 Ft - a banki alapkamat napi 1/365 részével napi módon kamatozó 30 napon belül történő megfizetésére.

Emlékezttetőül tájékoztatom, hogy a jelzett időpontban műszaki hibás lett a 18-as villamos, és az Ön vállalkozása a megfizetett viteldíj ellenére sem biztosította a célállomásig történő tovább szállításomat, ezzel szerződésszegést követett el.

Szerződésem bemutatására - a fényképek között:http://fabijoe.multiply.com/photos/album/8/8  - mellékelem az Ön vállalkozásával kötött szerződésem (éves bérletem) március hóra eső részének (márciusi bérletszelvény) 23.-ára eső részének (1/31 rész) fénymásolatát.

 

Javaslom, vitás ügyünk rendezésére kérje föl az Ön által megbízott ügyvédi iroda vezetőjét.

 

Tiszetelettel

fabijoe

 

 

Mese a bölcs(?) specifikáció-királyról és a rendszer-leányról

Mar 12, '09 8:10 AM Egyszer volt, hol nem volt élt egyszer egy bölcs, öreg specifikáció Mátyás király. Az a feladat szerepelt benne az okos rendszer-leány számára, hogy az vigyen ajándékot számára: a egyfajta tevékenységgel foglalkozó szervezetek jogutódos megszűnése esetében mondja meg neki, ki(k) a szervezet jogutódjai. De ne minden ajándékot adjon oda neki: Csak azok a szervezetek kerüljenek be a kincseskamrájába, akik ezt a fajta tevékenységgel végzik. Hogy a jogutódok közül ki foglalkozik ilyen tevékenységgel, azt majd időről-időre (általában minden év elején) ő majd megmondja. Amikor a rendszer-lány megmutatta a királynak, milyen jogutód-ajándákot adna, majd mégsem adta oda azt, mert nem volt neki ismert olyan tevékenysége, a király mérgelődni kezdett: Ejnye-bejnye, miért csak megmutatod az ajándékot, és soha nem kapom meg? A rendszer-leány erre így válaszolt: de hiszen királyom, Te kérted így: itt van az írásos rendszer specifikáció: Csak azokat kéred ajándékba, akiknek van ilyen tevékenysége, De ha van jogutódjuk, tudni akarod, kik azok. Hogy egy újonnan létesült jogutódnak van-e ilyen tevékenysége, azt Te mondod meg, sokszor fél évvel a születése után. Hát akkor honnan tudhassam én azt, hogy oda kell-e adnom Neked a jogutódot, vagy nem? Hiszen a tevékenység nem olyan, mint egy ház: nem öröklődik automatikusan a jogutódra. Erre a specifikáció király nem tudott mit mondani. Súlyos gondokkal terhelten bólintott, és azon kezdett gondolkodni, hogy örökösre lenne szüksége. Azóta is tervezi az örököst, amíg csak meg nem hal, vagy a rendszer-királylány meg nem öregszik túlságosan ahhoz, hogy vendégségbe járjon hozzá.

BKV strikes again (A BKV újra támad)

Mar 7, '09 4:45 PM

Ezúttal jogtalanul.
Fiam kapott egy felszólító levelet egy ügyvédi irodától, amiben 2004 óta mintegy 10 alkalommal kapott helyszíni bírságainak befizetését követelik tőle 15 napon belül. Az ügyvédi iroda mellékelte a megbízó levél fénymásolatát. Ez nincs cégszerűen aláírva, mert eltekintve a BKV jogi igazgatójának és egy főosztályvezetőjének nyomtatott neve (ők léteznek, a BKV-nál, ellenőriztem) fölé írt olvashatatlan krix-kraxtól, nem szerepel rajta a vállalat béjegzője. Így még én sem kötök szerződést senkivel, pedig én nem vagyok ügyvéd.
A felszólítások 2004. óta állítólag megesett időpontokat tartalmaznak, holott egy rendelet a közlekedési bírságok tekintetében buszon és villamoson, buszon 1 éves elévülési időt ír, metrón 5 évest.
A bírságolások pedig a megadott időpontokban meg sem történtek.
Elképzelhető-e, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat, mint jogi személy, okirat hamisítással foglalkozik, így próbál bevételt szerezni? Ha ez így van, hogyan bizonyítom, hogy az adott időpontban NEM bírságolták meg fiamat, tehát a követelésük jogszerűtlen és rosszhiszemű?
Elképzelhető-e, hogy egy ügyvédi iroda alkalmazottjai nem ismerik az elévülési jogszabályokat? Ha ismerik, elképzelhető-e, hogy egy ügyvédi iroda rosszhiszeműen küld ki elévült követelés behajtására felszólítást, feltéve, hogy nem tud az - egyébként elévült - követelés rosszhiszeműen jogtalan voltáról?
Mi a fenét tehetek ebben az ügyben, és mi a fenét tehetek, ha holnap ugyanilyen felszólító levelet küd  - ezúttal mondjuk számomra - az ügyvédi iroda, melynek én most nem írom ide a nevét, nehogy egy polgári vagy személyiség jogi perrel elárvereztesse a lakásomat, de kis kereséssel bárki könnyedén rá lehet. Mondjuk gugli és ha tippeket adhatok: BKV ügyvédi iroda pótdíj kereső szavak magas rangsorban  hozzák le.
Tehát: Figyelem, ügyvéd úr! Én NEM mondtam meg, kicsoda Ön! Én Nem éltem vissza az Ön adataival.
Azóta fiam megkapta a második felszólítást is az ügyvédi irodától. A 2007. évre vonatkozó dátumok között 3 db szerepel egy héten, amelyik héten nem tartózkodtunk Budapesten. Vajon hogyan bizonyítom, hogy azon a héten a Bakony hegység területén túráztam teljes családommal, amerre eddig még nem jár metró?

Naivitas Simplicissimus

Rá kell döbbennem, tulajdonképpen csodálnom kell azokat az embereket, akik hisznek a  mesékben. Sokan vannak ilyenek. Időről-időre belefutok egy-egy fanatikus weboldalba, akinek tulajdonosa erőszakkal boldogító igéket hirdet, mintha az erőszakos boldogításból nem lett volna még elege ennek a vidéknek.
Boldogított itt már erőszakkal a kereszt, a félhold, nyilas kereszt és a sarló meg a kalapács is, mégis akadnak olyanok, akik azt képzelik, hogy majd a turul, vagy a nemzet táltosa hozhatja el a boldogságot az egész nép számára. Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy' nem lehet átlátni az újabb és újabb szédítéseken, és hogyan nem lehet felfogni, hogy mindenféle, értsd: mindenféle megváltó eszme kizárólag prófétá(i)(já)nak hoz megváltást.
Csodálom azokat az embereket, akik elhiszik, hogy szellemi vezetőik a vízen járnak, és vakon mennek utánuk, nem ismerve sem szülőt, sem barátot, aki mást gondol a körülöttük lévő világról, mint amit szellemi instruktoruk a fejükbe vert. Ezek azok, akik nem nőttek ki a gyermekkorból.
Mindegy is tulajdonképpen, hogy a szellemi vezető a gyűlölt diktátor, aki megszabja, mit csinálhat, vagy gondolhat valaki, vagy a jóságos apa, a nemzet, a nép, vezetője, (de még jobb, ha egyben spirituális, lelki vezető is), hiszen ő teszi lehetővé, hogy továbbra se kelljen felelősséget vállalni saját sorsunkért.
Csodálom, de sajnálom őket, hiszen nem nőttek ki a gyermekkorból. Nem tudnak döntéseket hozni, és nem merik vállalni a felelősséget saját döntéseikért. Magyarországon már két évtizede megtörtént a "rendszerváltás" és mégis milyen jó mindennek az okát a gonosz elnyomóban megtalálni, nem pedig saját élhetetlenségünkben keresni.
Milyen jó is hinni, hogy csak akarni kell, megtisztítani az országot az idegenszívűektől, kommunistáktól, hazaárulóktól, magyarkodóktól, fasisztáktól, nacionalistáktól, zsidóktól és cigányoktól, hogy csak azok maradjanak, akik az ÉN szellemi vezéremben hisznek, csakúgy, mint én, és attól kezdve a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez.
Innen érthető, hogy az Únión kívül is van élet, hiszen sokkal könnyebb a homokozóban az óvó néni hangjára figyelni, mint felnőtt emberekkel egyezkedni, velük szemben polgár módjára kiharcolni érdekeinket. Különösen, ha valamilyen óvó bácsi még azt is bizonyossá teszi, hogy lesz még szőlő, négy kerék, három szoba, és tizennegyedik havi nyugdíj, és egyébként is a mi fajunk a legnagyszerűbb ember a világon - ha nem kell magunkat másokhoz mérni.
Ha pedig mégsem jön el egy csapásra a kánaán, azért sem én vagyok a felelős, hanem ő. A GONOSZ, akinek egyetlen célja, hogy a becsületes polgárt/magyart/vállalkozót/dolgozót/embert (nem kívánt törlendő) ellehetetlenítse, kisemmizze, kitúrja, megfossza ősi/szerzett jogaitól/javaitól stb. Ez a gonosz a kecskebak, akire ráruházzuk minden esendőségünk, gyávaságunk, tétovaságunk és bűnünk. Ezután nincs más dolgunk, hogy kiűzzük ezt a gonoszt magunk közül, hogy igazainkat így megszabadítván azonnal elérhessük a kánaánt.
És van, aki felnőttnek gondolja magát, és mégis teljes szívével hisz ezekben a dajkamesékben.

A BKV változott királylány esete

Többszörösen kell elnézést kérnem attól, aki arra vetemedik, hogy beleolvasson ebbe a bejegyzésbe. Először is, a címnek vajmi kevés köze van a füstölgés témájához, aztán meg ha valaki, mint én, hülye, az forduljon föl, és ne mást hibáztasson, valamint ne harmadik felet terheljen a hülyeségével. De hát valahogyan csak ki kell füstölögni magam...
Mintegy 15 éve járok éves bérlettel dolgozni. Volt, amikor a munkahelye(i)mtől, volt amikor saját forrásból származott az évenkénti egyszeri befektetés. Idén a munkahelyemtől származik, és már év elején feltűnt, hogy az eddig megszokott - változó küllemű és árú - ámde egyetlen szelvény helyett 12 db-ot kaptunk. Természetesen arra is felhívták a figyelmemet, hogy az "éves" havi bérlet szelvények (mi a lópikula ez a fából vaskarika) nem 5.-éig, hanem csak a hónap végéig érvényesek. Ezek után már csak természetes, hogy elfelejtettem cserélni a bérletszelvényt, miután az elmúlt 15 éveben sohasem kellett. Ez a feledékenység most 3000 Ft-omba kerül.
Van egy néhány javaslatom további bevétel szerzésre a BKV számára: Kis ráfordítással a 12 db "éves" kedvezményes bérletszelvény helyett az "éves" bérletet 36 db-ban is ki lehet adni, mondjuk minden szelvény a holdhónap első illetve utolsó negyede előtti napig lenne érvényes. Ez rögtön bevétel növekedést okozhatna, hiszen havonta kétszer lehetne megbírságolni a mind a 36 db "éves" bérletszelvényt egy összegben előre megvásárolók túlnyomó többségét. További bevétel növekedést eredményezhetne az a kizárólag a BKV bérletpénztáraiban megvásárolható holdnaptár, amelyik feltüntetné, hogy az adott évben milyen dátumokra esik a hold első illetve utolsó negyed fázisa, azaz milyen napokra figyelemmel kell cserélni az éves bérletek szelvényeit. Különösen akkor jelent bevétel növekedést, ha ez a naptár csak az első büntetés befizetése után, kizárólag az Akácfa utcai bérletpénztárban lenne megvásárolható.
A bevétel realizálásához természetesen tovább kell növelni a BKV produktív létszámát. Ez úgy oldható meg, hogy tovább csökkentik a járatok számát, és az ily módon felszabaduló vezetőket jegyellenőrként alkalmazzák. Ha pl. - ezt nem tudom - tegyük fel a BKV jelenleg 1000 járatot üzemeltet átlagosan naponta, és dolgoztat naponta 250 jegyellenőrt, az 1000 járat felére csökkentésével 750 ellenőr szabadul föl.
Optimalizálási számításokkal kikalkulálható, mi a helyes járat csökkentési arány, hogy az ellenőrök még kiszámíthatatlanul jelenjenek meg - ne figyeljenek fel erre az utasok - de bevétel maximalizációt eredményezzenek. E feladat megoldása nem tűnik túlságosan bonyolultnak még egy közlekedési vállalat menedzsmentje számára sem, főként, ha valami tanult embert bíznak meg elvégzésével.
Az igazság, hogy baromi pipa vagyok, hogy az "éves" bérletszelvényem megvásárlása után bírságot is fizettet velem az a cég, aki az elmúlt év végén úgy összekeverte a járatokat, hogy egészen más utazási szokásokat kellett kialakítani, mint az elmúlt 15 évben. Lehet, hogy itt lenne az ideje egy konkurrens városi közlekedési társaság megalakításának?
Na "persze" a dolog itt nem ért véget. Miután elslattyogtam a cég központi pótdíj pénztárába a meglévő, szabályosan kitöltött (nem utólag vásárolt, hiszen ezt meg sem lehet venni, külön, csak egyben, mind a tizenkettőt - vagy ezt is rosszul tudom?) bérletszelvénnyel ellátott igazolvánnyal, valamint 3000 Ft-tal és személyi irataimmal fölszerelkezve, és némi sorbanállás után az ablakhoz jutottam, ott közölték velem, hogy ezt a bérletet nem mutathatom be, mert lejárt (?). Mondom, hogy járt volna le, itt van rajta, hogy 2009. február. Nem a szelvény, az igazolvány. Menjek el egy bérletpénztárhoz, csináltassak új igazolványt, azután jöjjek vissza az új bérletet bemutatni. És mi lesz a bérletszeklvénnyel, amire - természetesen már rávezettem az igazoplvány számát? Ha megvan még a fedőlapja, kicserélik.
Hazafelé beballagtam egy bérletpénztárba, ahol megérdeklődtem, mit csináljak, ha új igazolványt csináltatok, vegyek újabb 1/12-ed éves bérletet? Merthogy ezen a régi (még meglévő) bérletigazolványom száma szerepel. Nem, hangzott a válasz. Ha még megvan a teljes bérletszelvény - tömb - tudjuk: a 12 db-ból álló éves bérletszelvény, melynek egy darabja tehát 1/12 bérletszelvény, akkor azt vigyem be a központi jegypénztárba, ahol kicserélik.
Namármost, tavaly ősszel, miután elvesztettem (vagy ellopták) egyszer a tárcámat csináltattam egy új bérletigazolványt. Aztán két hét múlva egy "becsületes megtaláló"-tól szinte minden iratomat visszakaptam - miután már megcsináltattam az új személyi- és lakcím kártyámat, munkahelyi belépőmet ésa bérletigazolványomat is, csak a bankkártyám hiányzott a tárcámból. Mostz tehát hazamentem, elővettem a tavaly ősszel elkészített igazolványt, és gondosan körbevizslattam: vajha lehetne-e ebben valami kivetni valót találni.
Hát hogyne lehetne! Természetesen nem szerepel rajta a kiállítás dátuma, és az érvényesség határideje, mint ahogyan ezek az adatok a régi igazolványomon sem szerepelnek - ennélfogva le sem járhatott az érvényessége. Hiszenb vagy nem is volt soha érvényes: akkor a vállalat alkalmazottja munkaköri mulasztást követett el, amikor kiállította azt számomra, vagy meghatározatlan ideig érvényes, hiszen nincs rajta a lejárat dátuma, akkor a BKV pótdíj irodájában szórakoztak velem fölöslegesen. No mindegy, a teljes bérletszelvény tömböt, a régi és új  (mivel a dátumokat a pecsét alatt egyik helyen sem tölktötte ki a BKV, egyaránt érvénytelen) igazolványokat, a kapott csekket és némi kpő-t magamhoz véve ismételten megjelentem az irodában, ahol némi várakozás után rendezhettem adósságomat. Távozás előtt azért megkérdeztem, hogy akkor most mi is légyen a két igazolvány és a régi szám, meg az új igazolvány ügyében? UGYE nem azt akarják mondani, hogy az éves bérletem mellett februárban járjak jeggyel, vagy vegyek még egy bérletet? Nem, februárban tartsam magamnál mindkét igazolványt, és azokkal el kell fogadniuk az ellenőröknek a bérletszelvényt. - Csak ők is tudjanak erről!
Még van némi hozzáfűzni valóm a fentiekhez.
1.,Szó volt már róla, intézkedés még nem, hogy a BKV - tehát egy vállalat - alkalmazottjai hatósági: értsd: közhatalmi - jogosítványokat kapnának. De mivel nincsen nekik, vajh mi alapon kérték el a személyi irataimat?
2., Amikoris befizettem - az egyébként általam nem vitatott - pótdíjat, a pótdíj pénztár alkalmazottja szintúgy elkérte a személyi azonosítómat és lakcímemet tartalmazó iratokat, anélkül, hogy bármiféle őt erre feljogosító igazolványt mutatott volna nekem.
Ismétlem: aki nem fizeti meg a viteldíjat, fizessen pótdíjat, ha a szolgáltatást igénybe veszi, ezzel nincs bajom. De én miért is vagyok köteles olyan iratot átadni valakinek, akinek nincs erre hatósági felhatalmazása, amely iratot jogszabályaink szeriont csak hatósági személy kérhet tőlem?
3., Tessék nekem megmondani: Hol, melyik járművön van kihirdetve, hogy a le nem járt határidejű (mert nincs is rajta határidő feltüntetve) régi típusú bérletigazloványokat milyen határidővel kell újra cserélni?
4., Tessék megmondani nekem: Ha a jegyellenőr észrevette, hogy előző havi bérletszelvényem van, azt nem látta, hogy a bérletigazolványom is régi típusú? Igazán figyelmeztethetett volna erre a körülményre is, akkor megtakarított volna számomra egy felesleges utat, és nyert volna számomra kb másfél órát az életemből.
De azt hiszem, ettől még messze vagyunk.