Csöndben omlik a vára.
Vendéget vár dühödten,
de nem jön már vacsorára:
Bóbita egyre várta,
megjön majd a lovagja,
hamis a békadalárda,
a vacsorát rájuk hagyja.
Bóbita már nem játszik.
Elúszott minden pénze,
a hitelből ki se látszik,
de nem bánkódik mégse.
Már nem táncos a lába.
Szárnya az égre nem röppen,
másfél mázsa talán ma.
hangja mogorván röffen.
Bóbita szirma lehullott.
Elhever őszi avarban.
Rajta talán sose múlott:
s én vagyok újra zavarban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.