Mintha forgószél táncolna köröttem,
egyre csak süvít a mállasztó idő.
Lelkek röpülnek mellettem törötten.
Ami volt, és elmúlt, nem felejthető.
Azt hiszem, engem felkap a szél egyszer,
fölemel, megforgat, magával ragad,
s nem rögzít ragasztó, semmilyen vegyszer,
ha nem tudod orientálni magad.
Én nem tudom magam már évek óta.
Egyre csak ordít a tomboló idő.
Nem segít emlék, sem dal, régi nóta,
ha a tüdődből kiszorul a levegő.
Nyilván kifogyott a boldogság-kvóta.
Amíg volt, az többé nem felejthető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.