2017. december 31., vasárnap

Vakhitet feladni

Szavát sem hiszem el soha.
Éveken át benne éltem,
hogy visszajön, attól féltem.
Nem vagyok ilyen ostoba.

Pedig ilyen buták vagyunk.
Én is, te is, meg a többi:
egymást is meg tudnánk ölni,
észérvekre mit sem adunk.

Mindig vakhit vezet minket.
Csak csodákban reménykedünk,
majd csak jó lesz egyszer nekünk,
s más hordja a csalán inget.

Szavát sem hittem soha sem.
Még szeme sem áll jól, ha néz.
Ha nem rakunk rendet, hiszem,
tej sem folyik itt, nem csak méz.

Nem lesz egyszerű ez, hiszen
vakhitet feladni nehéz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.