Évszakok: Tavasz: III. Tavaszünnep

Rózsaszín szirmokat kerget a szellő.
Virágba borult az egész világ.
Langy esőt permetez májusi felhő,
fejet hajt előtte a gyöngyvirág.

A természet egésze ünnepet ül.
A cseresznye virágja végre kinyílt.
Az éjszaka néha még nagyon lehűl,
de az egész világ szerelemre hív.

Madarak dalolva szállnak ágakra,
méhraj zümmögve nektárt keres.
Május végén párban járva
csókolózni érdemes.

Évszakok: Tavasz: II. Bolondos újjászületés

A domb tetején a zöld fűjű rétre
tarka szőnyeget szőtt a virág.
Langyos esőtől pár nap és végre:
újra kinyílik az orgona ág.

Egyik napja meleg, mint május,
másikon hűvös eső csepereg.
Áznak a rétek, a szántóföldek,
nyílnak a fákon a zöld levelek.

Sárgarigó, meg fürj és fecske,
a réten rohanó kicsi csikó,
az aranyló zápor a kertsövényen
mind azt hirdeti, élni jó.

Évszakok: Tavasz: I. Olvadás

Hideg még a délután odakint az erdőn.
A völgyek öble rongyos hófoltokat rejteget.
Járom a ligetet lassan és merengőn,
Az avarból itt-ott fehér hóvirág integet.

Harsogó kék égen fodros bárányfelhők.
Vakítóan tűz a sárga fényű Nap.
Ág hegyen, korláton, fent a háztetőkön
tavaszt harsognak az énekes madarak.

Leolvadt a páncél mind a patakokról.
Csermely vize újból vígan csörgedez.
Zöld fűszálak nőnek száraz fűcsomókból.
Megújul az élet, mindig így van ez.