Majolika lett a szívem:
fajanszosan csillogó
máz fedi alapját híven,
még sincsen rajta logó.
Most a vázra azt a mázat
rárakodta már Jolán.
Színes máz alatt ma lázad
szívem: lázas porcelán.
Terrakotta színe sárga,
meg vörös volt, mint a vér.
Matt cserép szívem, ha árva.
Mint agyag szív, semmit ér.
Ma Jolika lett a szívem.
El ne ejtsem! Megreped!
De amíg ép, ezer színben
verseimben felleled.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.