Csodáltam, milyen erős apró kezed,
milyen bársonyos, puha a bőre.
Hogyan tett szert ekkora erőre,
hiszen tenyeremben szinte elveszett?
Már messze jársz. Eltakar a hét fátyol,
és talán mást boldogít két karod.
Nem akartál olyan kapcsolatot,
amely túl erősen összekovácsol.
Bűn nem maradt utánad, csak a bánat;
de elhalványult már a gyötrelem.
Emléked ébren tartja még a vágyat,
hálát ébreszt a megélt kegyelem,
amely bennem azóta is szétárad,
de keményen tart az önfegyelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.