2015. október 15., csütörtök

Rémek éje

A Hold a szennyes ködbe fúlt ma este,
amely itt lebeg a város fölött.
Szívünkbe is sötétség költözött;
szinte tömör az éjszaka teste.

A lámpák ügyefogyottan állnak,
fénylevük mind a lábukra csorog.
Egünket kerülik az angyalok;
nyomasztók, lidércesek az álmok.

Mennyire messze van még a reggel!
Még csak elkezdődött az éjszaka,
rémei támadnak nagy sereggel,
és hiába térsz időben haza,
amire a Nap majd holnap felkel,
még rajtad lesz egy gyötrő éj nyoma.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.