Kutya fut most át az úton,
szájában ott a fél karod.
Szorítja, hogy ki ne csússzon,
csukló fölött. Frissen mosott
a tenyered, körmöd tiszta.
Kézelőd is makulátlan,
gyűrűs ujjadon karika.
Vigyázva tartja a kezet
a kutya, hogy ne mocskolja
addig, ameddig csak lehet.
Könyök alatt elcsonkolva,
hiányzik a felkar tőle,
meg hozzá egy egész ember.
Már vér sem spriccel belőle.
A kutya megállni nem mer,
mert az úton van forgalom:
autókból rá dudálnak,
föl sem tűnik a borzalom.
És mégsem ered futásnak.
Csak hozza azt a kart kézzel,
mintha tudná, mi a célja.
Nézed, és közben elvérzel.
Ide ér, de meddig élsz ma?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.