Jó pár embernek
vagyok az őse,
rokona, meg ismerőse,
és nem vagyok sarki fény.
Nem vagyunk már gyermekek,
de azt nehéz még felfogni,
hogy az életbe majd bele kell halni,
ha véget ér.
Ez persze közhely,
és nem is rémítő - önmagában -,
csak az a szédítő,
hogy eltelt ennyi idő,
és visszanézve, nincs,
ami menthetné az eltöltött éveket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.