Közben az indexen követem fél szemmel a válságkezelést, amiról tegnap este óta csak annyit sikerült kiderítenem, mindenféle információs forrás igénybe vételével, hogy a miniszterelnök azonnal összehívta a gazdasági élet vezetőit, és hogy nemzeti csúcsot (ez momentán alighanem csak 1024 m magas, bár ha a nemzetet nem a határokig vesszük, akkor fel van adva a kérdés érdeklődő szörftársak: hány méter a nemzeti csúcs?) óhajt összehívni. A jelek arra vallanak, hogy lassanként mindenki elszánja magát a hegymászásra (hátha el lehet vágni menet közben egy-egy biztosító kötelet, vagy indítani egy kisebb lavinát - bár felénk ritka az ekkora hó), bár vannak még, akik megbeszélik az asszonnyal, elengedi-e őket.
Na szóval olvasom az úttörők (pardon! cserkészek) 7 pontját, ami olyan előre mutató válságkezelési javallatokat tartalmaz, mint hogy
vissza kell vonni a költségvetési törvényjavaslatot (mert ez megolddja azonnal a válságot)
meg új adótörvényeket kell készíteni (mert ez majd elhárítja a pénzügyi rendszer ellen intézett "támadást"), valamint garantálni kell a lakossági betéteket (az bizony jó lenne, dehát, gondolom senkinek sincs kedve garantáltan visszakapandó békekölcsönbe konvertálnia a bankbetétjeit). A garanciákat ugyanis, tisztelt képviselő úr, ha nem tudná, nem az állam vállalja, mert annak nincs más bevétele, csak amit mi fizetünk. (ÁFÁ-ban, szja-ban, nyugdíj járulékban (bizony!), füst-és telekadóban, valamint sok minden másban.) Tehát ez a duma vagy végtelenül naív, vagy végtelenül cinikus.
A luxus kiadásokat már évdizede be lehetett volna szüntetni (szerintem pl. semmi szükség nem volt a koronaúsztatásra, és még sok minden egyébre, de hát engem nem kérdeztek).
Költségvetési plafont kell megállapítani - nyilván úgy, hogy beleférjen a lakossági betétek garanciájának a pénzügyi válság jövőbeli méretétől függő - azaz előre még tisztelt honatyáint által sem látható - mérete.
Könyörgöm! A Kiscserkészek hét pontjában legalább belső ellentmondást ne tessenek hagyni!
Tovább kell növelni a költségvetési kiadásokat, új költségvetési tétellel kell bővíteni a jövő évtől a költségvetést: egy új államigazgatási szervezetet kell létrehozni, ami majd felügyeli a kormányt. Ez hallgasson a költségvetési Taács névre. Mintha a mindenkori kormánynak nem az lenne az egyik feladata, hogy kialakítsa és betartassa a költségvetést! Emlékszünk? Valamikor a minisztériumokat úgy nevezték: felelős minisztérium...
Látom, a szocik tovább mentek: ők 12 pontot terjesztettek be (hja kérem, ez már az úttörő csapat!). Ennek egyik pontja, hogy új becslés készül a növekedés üteméről. Miért? Ha másképp nézzük, és mást saccolunk rá, az mennyire hat a valóságra? Valamennyire persze hat, hiszen a várakozások is alakítják a gazdaságot, de az eddigi becslések hibásak voltak? Hát mit tanultatok ti azokon a frány aegyetemeken? Marxizmust és politikai gazdaságtant? vagy hittant?
Azt úgyis tudta mindenki, hogy az adócsökkentésből nem lesz semmi. Vagy ezért, vagy másért. Nem hiszem, hogy ez a pont bárkit is meglepetésként ért volna. Az új tulajdonosi program pedig amúgy is csak azt fogja érinteni, akinek már van annyi vagyona, hogy újat vásárolhat magának. Ez tehát különösebben nem izgathat senkit - pardon, azokat, akik újabb vagyonszerzésre tudtak spekulálni, igen. A hazai kis- közép- és nagyvállalkozások megsegítésére (nagyok: bankok) ismét állami csomag készül. Persze értem én, ha összeomlanak (mármint mindegyikük) akkor enni sem lesz mit, de kérem szépen: véletlenül nem a piac(gazdaságban)on vagyunk? Már megint az adófizetők pénzén támogatjuk a vállalkozókat? Nem is egyféleképpen: az állampapírok fedezetét is a mi befizetéseink adják.
Na jó ennyi elég is volt ebből mára. Én tényleg csak azt nem értem: mi a ...nak tanult az a sok pénzügyi meg közgazdasági egyetemista meg főiskolás olyan 15-20-30 éve 3-4-5-10 éven át, ha ilyenkor semmi hasznuk?
Vagy közben ők is pályát változtattak, és jogásznak, meg politikusnak mentek? Biztos nem lehetett megélni bankirányításból, meg államkincstár igazgatásból. (Ez utóbbi egyébként még akár igaz is lehet).
Egy kis történelem lecke:
A Federal Reserve rendszer 1913-as létrehozása után a legnagyobb amerikai bankok nem érezték felelősségüknek betölteni a végső hitelezői feladatokat, lévén hogy ez a központi bankok feladatkörébe tartozik. Így több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon a válság alatt. Az első csődhullám 1930. októbertől – decemberig tartott, ami bankpánikhoz is vezetett és végső hitelező hiányában nagyon sok bank csődjét jelentette. A következő csődhullámot a restriktív költségvetési politika okozta és 1931. júniustól decemberig tartott. Végül pedig a válság mélypontján végigsöpört egy harmadik csődhullám is 1932 decemberétől 1933 márciusáig. Ekkortájt a munkanélküliség az USA-ban 2%-ról 25%-ra nőtt.
A csődhullámok következményeként egyes államokban nem maradt talpon bank, Herbert Hoover elnök drasztikus adóemelési programja pedig a bankok betétállományának csökkenéséhez, ezen keresztül pedig a pénztömeg beszűküléséhez vezetett
Idén nyáron előbb a lakáspiaci hitellufi indított hitelezői csődöket az Egyesült Államokban, majd ezek a pénzpiacot (tőzsdéket) érintő hitelgondok átterjedtek a világ más tőzsdéire is. A jelenlegi előrejelzések 2009-re mintegy 20%-os munkanélküliségi rátát prognosztizálnak Magyarországra. Közben a napi hírekből halljuk, amint a hitelválság immár bankcsődökkel fenyegető válsággá mélyül. Én sem történész, sem közgazdász, sem politikus nem vagyok, a következtetések levonását a szagemberekre (illetve mindenkire saját magára) bízom.
