Nem vagyok jogász, csak ugatom ezt a témát, de miután az elmúlt héten a BKV dolgozóinak szrájkja miatt már 20 km-t gyalogoltam, és további gyalogtúrák várhatók, fölvetődött bennem egy kérdés, amit - igen rövid idő alatt - megpróbáltam körül járni. A következőkre jutottam:
1. "A munkavállalók érdekeit a szakszervezetek képviselik, és megilleti őket a jog, hogy sztrájkot is szervezzenek." A Magyar Köztársaság Alkotmánya
2. Az Alkotmány nem nevesít szerződési szabadság néven alkotmányos tételként alapvető jogot. Az Alkotmánybíróság felfogásában a szerződési szabadság az alkotmány által védett jog, melynek garanciáit a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) tartalmazza. Az Alkotmánybíróság a szerződési szabadságot önálló alkotmányos jognak tekinti és ezáltal védelemben részesíti, ez a védelem más, az Alkotmány által nevesített alapvető jogokon, alkotmányos intézményeken keresztül jut érvényre.
3. Az utazásra vonatkozó szerződés az utazás megkezdésével, a járműre történő felszállással, illetve a metró és egyes HÉV-állomások területén az utazásra kijelölt és vonallal felfestett területre történő belépéssel, külön szerződés megkötése nélkül, ráutaló magatartással jön létre. E szerződés keretében az Ügyfél / Utas jogot szerez arra, hogy utazhasson, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy a BKV Zrt.-t jogosan megillető jegy- vagy bérletárat kiegyenlíti.
BKV Utazási feltételek
No mármost. Én a jegyem, bérletem, éves bérletem megvásárlásakor nem a BKV (sztrájkoló, vagy sztrájktörő) dolgozóival (lásd még munkavállaló, alkalmazott) kötöm meg a szerződést, hanem a Budapesti Közlekedési Vállalattal. Amikor a vállalat dolgozói éppen alkotmányos jogukat gyakorolják, a szerződésünk akkor is érvényes, mert az utazási feltételek (lásd még: polgárjogi szerződés) nem tartalmaz kitételt arról, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek nem állnak fenn sztrájk esetén. Ebből következően pert indíthatok a BKV ellen a nyerés esélyével?
