2008. április 23., szerda

Sztrájk és Polgári szerződés

Nem vagyok jogász, csak ugatom ezt a témát, de miután az elmúlt héten a BKV dolgozóinak szrájkja miatt már 20 km-t gyalogoltam, és további gyalogtúrák várhatók, fölvetődött bennem egy kérdés, amit - igen rövid idő alatt - megpróbáltam körül járni. A következőkre jutottam:

1.       "A munkavállalók érdekeit a szakszervezetek képviselik, és megilleti őket a jog, hogy sztrájkot is szervezzenek."  A Magyar Köztársaság Alkotmánya

2.   Az Alkotmány nem nevesít szerződési szabadság néven alkotmányos tételként alapvető jogot. Az Alkotmánybíróság felfogásában a szerződési szabadság az alkotmány által védett jog, melynek garanciáit a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) tartalmazza. Az Alkotmánybíróság a szerződési szabadságot önálló alkotmányos jognak tekinti és ezáltal védelemben részesíti, ez a védelem más, az Alkotmány által nevesített alapvető jogokon, alkotmányos intézményeken keresztül jut érvényre.

3.    Az utazásra vonatkozó szerződés az utazás megkezdésével, a járműre történő felszállással, illetve a metró és egyes HÉV-állomások területén az utazásra kijelölt és vonallal felfestett területre történő belépéssel, külön szerződés megkötése nélkül, ráutaló magatartással jön létre. E szerződés keretében az Ügyfél / Utas jogot szerez arra, hogy utazhasson, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy a BKV Zrt.-t jogosan megillető jegy- vagy bérletárat kiegyenlíti.

BKV Utazási feltételek

No mármost. Én a jegyem, bérletem, éves bérletem megvásárlásakor nem a BKV (sztrájkoló, vagy sztrájktörő) dolgozóival (lásd még munkavállaló, alkalmazott) kötöm meg a szerződést, hanem a Budapesti Közlekedési Vállalattal. Amikor a vállalat dolgozói éppen alkotmányos jogukat gyakorolják, a szerződésünk akkor is érvényes, mert az utazási feltételek (lásd még: polgárjogi szerződés) nem tartalmaz kitételt arról, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek nem állnak fenn sztrájk esetén. Ebből következően pert indíthatok a BKV ellen a nyerés esélyével?

 

 

 

 

6 megjegyzés:

  1. Nem fogsz nyerni (elhárithatalan akadályra fog hivatkozni a BKV) de örülj neki nagyobb, jobb lett a fizikai erőnléted, olyan dolgokat is észrevettél a városban ami már feledésbe merült, sőt még olyan embereket is láthattál akiknek már bérletre sem telik, és sorolhatnám oldalakon keresztül a kellemetlenséged előnyeit, persze azt sajnálom hogy ilyen messze van a munkahelyed (hobbid stb) a lakásodtól. Sok-sok toleranciát kivánok. Imre

    VálaszTörlés
  2. Mit szóljon a kollégám 2.5 órás kerékpárút után (reggel, majd este is). Azt mondja, jó volt, mert felfrissítette, de mindennap azért nem szívesen bringázna szívesen 90 km-t.

    VálaszTörlés
  3. Jog és humánum nem egy kategóriacsoport.
    Titeket a BKV-sztrájk bosszant, minket vidékieket a MÁV-sztrájk. Mert a MÁV sztrájk - mint azt a FB megállapította - jogszerű. És mit szóljon az az ismerősöm, akinek rendszeres sugárkezelésre Bp-re kell járnia? Autója pedig nincs mindenkinek - többek közt nekem sem. (Még kerékpárom sincs.) Ezért nem igazán érdekel, hogy mit mond a jog. Engem csak az emberségesség kérdése érdekel.
    Ja, és gyalogolni pedig egy félóránál nem bírok többet.

    VálaszTörlés
  4. Éltem tíz évet vidéken, és tapasztaltam, milyen az, amikor valami miatt nem jár az egyetlen tömegközlekedési eszköz, ami elérhető. Ilyenkor lehetetlen időben beérni a bölcsődébe a gyerekért, tizenöt kilométert gyalogol hófúvásban az ember húsz kilós marmonkannával, hogy a féléves gyerekének "nitrátmentes" vizet hozzon arról az egy kútról, amit a gyerekorvos mondott (azóta persze kiderült, hogy annak is ugyanolyan a vize, mint a többinek, ezért az idéző jel).

    VálaszTörlés
  5. Lehet, hogy kicsit elkéstem, de azért leírom mit gondolok az esetről. Nem fogsz pert nyerni, mert a Ptk. 318. §-a alapján a szerződésszegésért való felelősségre a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni (339.§), amihez viszont szükség van jogellenességre. Ebben az esetben pedig a bírói gyakorlat szerint nincs jogelleneség, mert szerintük a BKV sztrájk jogszerű. Pedig a sztrájktörvény egyértelműen kimondja, hogyha nem biztosítják az elégséges szolgáltatást, akkor jogellenes a sztrájk, de ezt egy 1992-es ítélet nem vette figyelembe és azóta se változott a bíróság hozzáállása. Szóval most úgy állunk, hogy néhány száz ember megbéníthatja 2 millió ember munkáját... és akkor a MÁV-ról még nem is beszéltünk.

    VálaszTörlés
  6. A sztrájkot NEM a BKV,. hanem annak dolgozói indították, és folytatták. Nekem NEM a sztrájkkal, hanem azzal a szervezettel lenne perem, amelyiknek dolgozói sztrájkolnak. Hiszen NEM a buszsofőrrel/villamosvezetővel - horribile dictu jegyellenőrrel - kötöttem a szolgáltatási szerződést, hanem alkalmazójukkal. Ez a bökkenő.
    Ha én magánvállalkozó vagyok, - mondjuk építési vállalkozó - és előleget veszek föl egy ház felépítésére (lásd még előre megváltott jegy, bérlet), majd az összes kőművesem sztrájkba fog - mondjuk jogszerűen -, attól még én fizetem a kötbért, hogy nem én, hanem a kőműveseim sztrájkoltak. Akkor most hogy' is van ez?
    Az elháríthatatlan akadály senkit nem akadályozott még meg abban, hogy a kintlevőségeit elkezdje behajta(t)ni, illetve hogy szerződésének érvényt szerezzen. (egyébként 200 000 ezer külön-külön indított per akkor is nyomna valamit a latban, ha mindegyiket el kellene utasítani).

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.