Ezek a tahók már megint trükkökkel és/vagy bírósággal akarnak eldönteni politikai vitákat, az eredményt meg majd titkosítják negyven évre, mint annak idején a kommunisták.
Ebben az országban már évtizede megszűnt a politika. Itt olyan szintű "kenyérharc" dúl a szekértáborok között, mint amikor két koldussereg esik egymásnak a sárba döntött moslék maradványain. A szomorú, hogy még a sárba döntött moslékkal is ez a csürhe lakik jól, nem a valódi nincstelenek, akikből ma már tömegével találni mindenfelé.
Szellemi szegénység, lelki lerongyolódás minden szinten; növekvő munkanélküliség, kilátástalan jövő egyre nagyobb tömegek számára: ezt hozta a lassan évtizede dúló vetélkedés a kondér körül.
"Gyümölcséről ismerik meg a fát" (Máté 12,33b), lassan a többség megismerheti ennek a szabadságnak a gyümölcseit. A szólás és gondolkodás szabadságát csak az anyagi szabadság hiánya teszi immár lehetetlenné sokak számára. Mi végre van meg a lehetősége valakinek szabadon megválasztani életmódját, ha soha nem lesz arra sem lehetősége, hogy saját fedél legyen a feje fölött? Szabadon megválaszthatja, melyik kapualjban alszik?
Nehogy azt gondolja valaki is, hogy a másik oldal a jobb. Minden lehetőséget kimerítettünk az elmúlt években. Csak magunkat okolhatjuk. Minden nép olyan politikusokat kap a nyakára, amilyeneket megérdemel. Volt itt már dzsentri stílusú filozoptertől szabadelvűből ördögűzővé vedlett sámánvezéren át (aki az egykori nagyurakat utánzó dzsentrit utánzó kispolgár pöffeszkedését véli tiszteletreméltóságnak, és ezt utánozza) paprikajancsit játszó csalóig mindenféle vezető. Semmi jóra nem számíthatunk még vagy száz évig.
Az elmúlt húsz-egynéhány évben négyszer váltottam szakmát, megélhetési kényszerből. El lehet azt képzelni, hogy 5-7 évenként alapvetően új dologba kezdve bárki is - akár kék- akár fehérgalléros mesterségben - szakmájának az eredeti értelemben vett mesterévé válhasson?
És ha nincsenek egy országban mesterek, kik fogják megteremteni a "polgári" élethez szükséges körülményeket? A bankárok? A jogászok? A politikusok? Tessék csak kipróbálni: jogszabályokat enni, kamatba öltözködni és szónoklatba hazamenni aludni!
Húsz éve csodálkozom ezen a rendszer váltáson: ki és hogyan képzeli el ebben az országban a "nép, az istenadta nép" felemelkedését munka nélkül, pusztán szóvirágokkal és hitelekkel meg kamatokkal? Nem kellene már dolgozni is egy kicsit hölgyeim és uraim?
Valljuk be, ez most kicsit túl keserűre sikerült!
VálaszTörlésViszont az igazságaidat nem nagyon tudnám megkérdőjelezni...
Hát nem túl optimista...:)))
VálaszTörlésÁllítólag ezen át kell esnie a társadalomnak, mint a kamaszéveken egy fiatal életnek...
Sajnos nem a mi életünkben várható a gyümölcs.
Nem rendszerváltás volt, hanem módszerváltás.
VálaszTörlésJa. Én is egy angol anekdotával vigasztalgatom magam:
VálaszTörlésEgy amerikai turista Angliában rácsodálkozott a zöldellő gyepre, és megkérdezte a vendéglátóit, hogy lehet ilyen zölden tartanai a füvet, mikor ő bármit tesz a sajátjával, nem akar ilyen dúsan zöldellni. A házigazda válasza: Egyszerű. kétszáz évig kell öntözni és nyírni. Utána már magától ilyen lesz...
Ezt nem tudom, mert valljuk meg, kapitalizmust építünk a "demokrácia" fedőnév alatt. Az, hogy az eredeti tőkefelhalmozásban egyesek előbbre járnak, mint mások, ez igaz, de a játékszabályok világosak voltak az elmúlt években: mindegy, hogyan szerzed, de minél többet.
VálaszTörlésA lényeg azonban nem változott, bár mostanság még az egyetemeken is elkenik: a mostani "demokrácia" nem a görög városállamok demokráciája, ahol a rabszolgák eleve nem rendelkeztek jogokkal, hanem a "modern" polgári társadalom demokráciája, ahol a polgár a vagyonnal - azaz befektethető tőkével - rendelkező ember (Így értsük Góg és Demagóg szövegeit a "polgárról") a többi pedig a bérmunkás - ha van munkája. Lehet, hogy - már akinek van munkája, így bére - jobban él, mint a "szocializmusnak" nevezett szekértáborokban élt, és lehet, hogy elviekben a jogai azonosak a "polgár" jogaival, de a lehetőségei e jogok érvényesítésére a tőkéjével arányosak (lásd öregségi ellátás, egészségi ellátás), a város (polisz: itt az ország ) jövőjének kérdéseiben való vélemény nyilvánítási képesség hatékonysága, súlya: azaz politika területén.
Változtak a módszerek, és folyamatosan változnak (lásd: polgárok-emberek megszólításból a parlamenti per "csuhások" kitételtől a nagypénteki mise díszhelyéig nem volt túl hosszú az út), de nem igaz, hogy nem volt rendszerváltás: Nincsenek "állami" vállalatok, megszűntek (és folyamatosan szűnnek meg) a társadalmi szociális rendszerek, egyre nagyobbra nyílik a "tátott tőke sárga szája" és időről-időre "sárga büdösségfelhő lep bennünket el". S ha eset hazatérsz, a zsebedben ismét "kuncog a krajcár: ennyiért dolgoztál, nem épp a semmiért".
Tehát volt rendszerváltás.
De ha valaki azt gondolná a fentiekből, hogy a régebbi szerintem jobb volt, hát téved.