2008. augusztus 29., péntek

TEÁOR-frász? Egy frászt!

Ma reggel két homlokegyenest ellenkező nyilatkozat jelent meg két kormánytagtól, akik, mintha nem is ugyanannak a kormánynak lennének tagjai. Ez nem meglepő a magyar politikai viszonyokat ismervén, az azonban annál inkább, hogy mindkét nyilatkozat olyan méretű tudatlanságot árul el az ügyben, ami borzadállyal tölt el, ha elgondolom, hogy ennél sokkal lényegesebb dolgokban is hasonló szintű hozzáértés alapján döntenek bölcs politikusaink és honatyáink.

A tények: Magyaroszág az Európai Únió része. Ezt a tényt lehet értékelni - szokták is - de vitatni kevéssé. A TEÁOR: A "Tevékenységek Egységes Általános Országos Rendszere" egy alapvetően statisztikai célokat szolgáló rendszer. Azt a célt szolgálja, hogy a döntéshozók - és mellesleg az érdeklődő állampolgárok is - képet nyerhessenek az országban folyó gazdasági tevékenységekről, ezen keresztül hazánk gazdasági helyzetéről. Miről is van szó?

A gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók mindenfélével foglalkoznak, adnak-vesznek, új termékeket állítanak elő (jó esetben) vagy szolgáltatásokat látnak el (pl. tanítanak, kölcsönt adnak,vagy gyógyítanak stb.) Mindezt - feltehetően - úgy csinálják, hogy hasznuk legyen belőle. Hogy ezt a gazdaságnak nevezett vircsaftot (Wirtschaft) valamennyire átláthatóvá tudjuk tenni, darabolni kell bizonyos jelenségek szerint. Ezekben a mesterségesen létrehozott kategóriákban mért különböző értékszámok összehasonlításával lehet képet alkotni az egészről: Vajon a pékségek vagy a bankárok vannak-e többen, és melyik területen: a cipészeknek, vagy a henteseknek megy-e jobban az üzlet?

Az sem lényegtelen, ha ezeket a mérőszámainkat össze tudjuk hasonlítani más - hozzánk hasonló méretű, vagy tőlünk ingencsak különböző helyzetű országok mérőszámaival.

Az első igény (hogy képet tudjunk kialakítani a gazdaságról) teszi szükségessé, hogy ugyanarról beszéljünk: azaz valamiféle egységes rendszert hozzunk létre a gazdasági tevékenységekről. Ez most már több, mint évtizede létezik.

A világ - vele a gazdaság is - átalakul, amihez az azt leképező információs rendszereknek is alakulniuk kell: a másfél évtizede létrehozott ágazati osztályozási rendszer biztosan ma is jól tükrözően adja vissza a gazdaság szerkezetét? Ez (is) indokolja az ilyen osztályozási rendszerek időnkénti felülvizsgálatának szükségességét. Azonban ehhez mi esetünkben az a tény is hozzájárult, hogy ez az osztályozási rendszer nem volt összehasonlítható más országok osztályozási rendszereivel, akikkel történetesen egy gazdasági szervezetben - az Európai Uniónak nevezettben - élünk.

Az átállás nem volt könnyű, mert a két osztályozási rendszer egymást csak részben lefedő fogalmakkal dolgozott(ik), ha értik, mire gondolok: Az általunk használt régebbi rendszerben egy kategória volt például a "Fekvőbeteg-ellátás" tevékenységére, ami az új rendszerben két új kategóriára vált szét: a "Fekvőbeteg-ellátás" és a "Mentális- és szenvedélybeteg emberek bentlakásos ellátására" tevékenységekre, de hozhatnék számtalan egyéb példát is. Ez - és költségcsökkentési okok indokolták - hogy a KSH az elmúlt évben statisztikai módszerekkel próbálta meghatározni a gazdálkodó szervezetek és vállalkozások tevékenységi besorolását egy - a gazdaság szereplőinek számához képest - viszonylag csekély mintából.

Mivel ez a besorolás - a statisztikai módszerek természetéből eredően - nem adhatott az egyes szereplőkre pontos eredményt, csak azt biztosította, hogy ne legyen nagy törés a Magyarország nagy gazdasági ágazati közötti adatok sorozatában, ezért vált az szükségessé, hogy lehetőséget biztosítsanak a gazdaság szereplői számára, hogy az új besorolási rendszerben a lehető legjobban elhelyezhessék magukat.

Persze minden vállalkozó nyűgnek érzi az adatszolgáltatást. 

Persze lehet politikai döntéseket hozni, és ezeket meg is lehet változtatni, mint ahogyan - úgy tűnik - most készül történni. Az ágazati besorolás megszűntetésének azonban várhatóan az lesz a következménye, hogy azok a gazdasági szereplők, amelyek eddig - alkalmi vagy rendszeres megrendelőként - a KSH-től szereztek be vállalkozások adatait, amelyeket - tevékenységük alapján piacuk részének - tekintettek ezt nem fogják tudni megtenni. A gazdaság szabályozásának alapját szolgáló ágazati gazdasági mutatók - természetszerűen - nem lesznek összeállíthatók az ágazati besorolás hiánya nélkül, így sem magunknak nem tudunk képet alkotni a gazdaság változásáról, sem összehasonlítani nem tudjuk azt más országokéval.

Lehet, hogy ez a cél?

Számomra csak külön hab a tortán, hogy felelős(?) politikai vezetők, akik egyúttal szakmájuk feltehetően megfelelő(?) szintű művelői, és történetesen egyazon kormány tagjai, egymással homlokegyenest ellentétes véleményeket hangoztassanak ugyanazon a napon, mintha nem is találkoznának - mondjuk egy kormányülésen.

Draskovits a Kossuth rádiónak adott nyilatkozata szerint idézem: "Néhány kivételtől eltekintve megszűnnek az ún. TEÁOR számok". Ezt hogy is kell érteni? Lesz, amilyen tevékenységről nem készül statisztika, míg másokról igen? Vagy lesz, amilyen tevékenység a továbbiakban nem folytatható: pl. kenyeret lehet sütni de cukrászsüteményt nem? És ha megszűnik az ágazati besorolás, de az "adóhatóságnak ...továbbra is TEÁOR-kódnak megfelelő részletezettséggel kellene bejelenteni", akkor most ez mit is jelent?

És amikor arról szól, hogy a törvénykövető állampolgárok buktak az ügyön, igazáből nem törvényre gondolt, hiszen a bejelentési kötelezettséget nem törvény írta elő, hanem a saját minisztériumától származó rendelet. Talán illetékmentessé kellett volna tenni, ha már kötelező?

Ha megszűnnek a TEÁOR-számok, az ugyanolyan lesz, mint amikor "megszűntek" a személyi számok? Vagy 128-1200 karakterből álló szövegek összehasonlításából készítik ezután az ágazati statisztikákat? Esetleg ilyenre igényt sem tartunk a továbbiakban?

Nyilatkozott "az igazságügyi tárca" is a TEÁOR-frász egszerűsítéssel történő gyógyításáról. A nyilatkozatból nem egészen világos, hogy a statisztikai TEÁOR megváltozása - amelyet a Központi Statisztikai Hivatal kizárólag belső használatra alakított ki a gazdaság jobb feltérképezhetősége miatt, és amelyet ki sem ad egyedi vállalkozásokról - mi módon befolyásolja a kiadott érvényes hatósági engedélyeket. Ha ez így van, annak igen súlyos konzekvenciái vannak éppen a jogszábályokat létrehozó - lásd még Draskovits irányítása alatt lévő minisztérium, valamint az igazságügy - és alkalmazó szervek kompetenciáira. Az sem igazán világos - legalábbis számomra - ebből a nyilatkozatból, hogy ha a besorolási rendszer, vagy csak a kódszámok(?) használata megszűnik - és erről nyilvánvalóan jogszabály készül, hiszen csak azt lehet legkésőbb 2008. novemberéig hatályba hozni - akkor hogyan lesz lehetséges, "hogy amennyiben a cégeknek mégis" - tehát jogszabály ellenesen - "nyilatkoznia kell a TEÁOR-ról...az adóbevallással egyidejüleg nyilatkoznának...". Nyuszika! Most van sapkád vagy nincs?

Nem lehet, hogy csak a tisztelt nyilatkozók nem tudják "pontosan", mikor mit beszélnek?

Hogy is van ez? Fél évig előkészítünk egy gazdaságirányítási rendszerben történő változást, annak nemzetközi, jogszabályi és szervezési kereteivel, azután egy év múlva jövünk rá, hogy nem is kell? És akkor kiöntjük a gyereket (ágazati osztályozási rendszer) is a fürdővízzel (ócskán átgondolt jogszabályi környezet) az ablakon? És mi lesz, ha a gyerek (a gazdaságról alkotható kép) meghal?

Lehet, hogy ez a cél?

Az elmúlt napokban tovább gördült a kisgömböc, és úgy tűnik, minden maradék értelmet felfal, ami még esetleg megmaradt volna.

Nem egészen világos számomra - mint föntebb írtam, hogy ha nincs szükség a TEÁOR-ra, akkor miért van rá szükség (az APEH-nek, pl.) és ha szükség van rá (különben nem lehet gazdasági statisztikákat készíteni), akkor miért nincs rá szükség, mikor ennél sokkal egyszerűbb lett volna illetékmentességet adni a változtatásnak (ami alapértelmezett kellett volna, hogy legyen, mert ugye jogszabály írta elő). Hiszen az első személyi igazolvány kiváltása is illetékmentes (és azt sem értem, miért illetékköteles az újabbak kiállíttatása, ha már jogszabály kötelez rá).

Ha viszont eltekintünk attól az idióta rendelkezéstől, hogy egy adatmódosításhoz ügyvédre van szükség a cégbíróságnál, mivel ezeknek a tevékenységeknek a megadása eddig is egy helyen történt a cégbíróság, az APEH és a KSH számára (ezt nevezik egy ablakos rendszernek), ezért oda eztán is el kellene menni a jelenlegi "megszüntetési" tervek esetében is.

Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy sem a miniszterek, sem pedig azt ezt a témát taglaló újságírók nincsenek semmilyen szinten képben a jelenleg hatályos jogszabályokkal és eljárásrendekkel, csak azok egy részletét taglalják, és rosszabb esetben ötletelnek - eddig jól bevált szokásuk szerint.

Mindez annak nyomán kívánkozott újólag a billentyűzetemre, hogy szeptember 2.-án a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, az MTV Nap-Kelte, a Gazdasági Rádió, a Klubrádió, az Slágerrádió, és a Metropol vette ismét elő a témát, annélkül, hogy a múlt heti boom után bármilyen szinten is utána járt volna az elemzéshez és értelmezéshez szükséges háttér információknak, melyekre - persze igény sincs a híreket "fogyasztók" között.

Szeptember 4.

Úgy tűnik, kénytelen vagyok napló-szerű formában folytatni a történések értékelését, mert a politikusi hülyeség mérhetetlen és határtalan, a hozzá nem értő idiotizmus napról-napra továbbra is dől az írott és elektronikus "médiából"-ahogyan azt manapság modernül mondani szokás.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján található TEÁOR-javaslatok című dokumentum - nyilván nem belső használatra készített, nem publikus munkaanyag, különben miért került volna a minisztérium főoldalára letölthető linkkel ellátva - az első mondatában a "statisztikai számbevétel céljából " történő felhasználásra óhajtaná megtartani a TEÁOR kódokat. Számbavételt és bevételt is ismer az értelmező szótár, de a "számbevétel" nyilván egy olyan új jogi fogalom, aminek definiálására a jogszabály alkotóinak a lázas munka okozta sietségben még nem jutott idejük

Lehet, persze,- legyünk engedékenyek, - hogy pusztán gépelési hibáról van szó egy publikálásra szánt anyagban  - ekkor a minisztérium publikálási rendjében találhatunk némi kivetni valót. Mindez nem igazán meglepő, hiszen e minisztérium fő tevékenysége nem a publikáció, hanem a jogszabályok előkészítése - lehetőleg olyanoké, melyek nem mondanak ellent az Európai Únió tagságából származó kötelezettségeinkkel. Melyeknek egyébként egyike volt annak az új statisztikai kódtáblának a bevezetése, ami körül mostanság vihar tört ki a biliben.

Tegyük fel, juhász vállalkozást indítok az alföldön: Beblattyogok a tervezet második pontjának megfelelően a falu internetes központjába, megkeresem a felügyelő informatikust, majd e szavakkal fordulok hozzá:

Ne haragudjon már, segítsen nekem, kérem, hogy jogszabáályokból fakadóan  "a TEÁOR kódnak megfelelő részletezettséggel – elektronikus úton," számomra "tényleges adminisztratív terhet nem okozó módon" – teljesítvén továbbra is jogszabályokból adódó kötelezettségemet - bejelenthessem," tekintettel arra, hogy az adóhatóság ellenőrzési funkciójához elengedhetetlen a cégek tevékenységének egzakt ismerete."

Életszerű?

Nem világos a harmadik pont: mit jelent a "TEÁOR részletezettséggel" történő főtevékenység meghatározás kötelezettségének megszűnése? Nem kell megadni, mire alapítok vállalkozást? Meg kell mondani, csak nem azt, hogy kérem én játékgyártással akarok foglalkozni, ehelyett mi lesz elegendő?

pl:

Kérem, én egyéb feldolgozóipari tevékenységgel kívánok foglalkozni.

vagy:

Kérem, én a feldolgozó iparban szeretnék vállalkozni.

Esetleg:

Kérem én vállalkozni szeretnék?

Ezek egyike sem TEÁOR részletezettséggel adja meg az alapítani kívánt vállalkozás jövendő tevékenységét.

 

A fentiekből következően - miután egy újonnan alakuló vállalkozásról nem lehet tudni, mit is akar csinálni, a tervezet következő pontja értelmetlen: Ez azt a célt szolgálja ugyanis, hogy a TEÁOR kódok megváltozása(ha esetleg válztozik az úniós szabályozás) ne okozzon többlet adminisztratív terhet. Namármost, ha az előző pontban be sem jelentem a tevékenységemet TEÁOR-nak megfelelő részletezettséggel, mert nem kell, akkor a részletezettség megváltozása - ugyebár eleve nem okozhat terhet - hiszen nincs, amit meg kellene változtatni. Elegendő bemenni, és azt mondani, "Kérem én eddig az iparban tevékenykedtem, ezután pedig az ipar területén folytatom a tevékenységemet. Ezzel eleget is tettem a jogszabályna

Miután minden vállalkozás (e tervezet hatályba lépése előtt) köteles még ez év végéi nyilatkozni a TEÁOR-ról, éppen e tervezet 7 pontja kötelezi ismételten a vállalkozásokat (elfogadása esetén) a 2009 tavaszán benyújtandó adóbevallással a TEÁOR-ró való nyilatkozatról.

Ami pedig a rendelkezéstervezet azon részét érinti, hogy az áttérésből fakadóan joghátrány ért vállalkozásokat: mint már írtam, talán az áttérés előtt - volt rá egy teljes év! - kellett volna úgy módosítani jogszabályokat, hogy azok összahangban legyenek más jogszabályokkal. Ez pedig egyértelműen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hanyagságának következménye, aminek felelőssége egyértelműen a hivatalt vezető minisztert terheli egy személyben. Normális országokban ilyenkor egy miniszter levonja a konzekvenciákat és a következő héten alapítandó vállalkozásának főtevékenységét kezdi tervezni.

A fentiekben kivesézett tervezethez még csak annyit: az "anyag" a minisztérium honlapján szerepel, hivatkozás és közelebbi megjelölés nélkül ezen a néven:

A "Javaslatok a statisztikai kód (TEÁOR) bejelentésére irányadó hatályos szabályozás egyszerűsítésére" című anyag honlapunkról letölthető.

Mivel ezen túlemenően semmiféle pontosítás nincs a szerző(k)-re, a publikálás céljára, ezért , ha a portás írta is (na a minisztériumi portásokról is lenne még egy történetem), maga a miniszter jegyzi. Ennyit az Igazsági és Rendészeti Minisztérium publikálási rendjéről.

2008. szeptember 5.

Bocs. Ezt kénytelen vagyok szó szerint idézni a Napi Gazdaságból. Én ugyan értem, hogy az újságíró nem érti, amiről ír, de ezt úgy teszi, hogy aki olvassa, még arra se jöhessen rá, hogy amit ír, az az ő vagy a jogszabályalkotó inkompetenciáját - mondhatnék inkontinenciát is, de az mást jelent -  jelzi-e. Ügyes.

Dőlt betűkkel jelzem a vastagított cikk szövegben az értelmezési próbálkozásaimat:

Nem akarja megszüntetni a TEÁOR-számok jegyzékét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. A tárca internetes oldalán is olvasható elképzelés mindössze annyit tartalmaz, hogy a számok alkalmazási rendszerét alakítanák át és egyszerűsítenék, ami technikailag azt jelenti, - az átalakítás és egyszerűsítés nem ezt jelenti, főleg egy kódrendszer esetében - a TEÁOR számok rendszere pedig kódrendszer. Nem a TEÁOR számok rendszerét, hanem a jogi szabályozást akarja átalakítani a Minisztérium - feltehetőleg. Bár ez a minisztérium honlapján lévő elképzelés (anyag, lásd fentebb) szerint sem világos.  - hogy jövőre a vállalkozások nem találkoznak majd ezzel a rendszerrel, de az ennek ellenére - mi az összefüggés egy kódtábla fenntartása és a között a tény között, hogy valaki találkozik-e vele? Például, attól, hogy a tisztelt újságíró soha sem látott még települési nyilvántartást, attól még a magyarországi településeknek VAN egységes kódrendszere. - megmarad.  A vállalkozás alapításakor a jelenlegi szabályoknak megfelelően a cégbíróságoknak be kell jelenteni a főtevékenységhez tartozó TEÁOR-számot, vagyis nem tűnik el a cégügyintézés menetéből  - vagyis mégiscsak találkoznak vele a vállalkozók? - - nem is tűnhet, hiszen uniós kötelezettség az egységes rendszer alkalmazása. - Akkor meg miről is beszélünk ennyit? "Tetszettek volna (ellen)forradalmat csinálni!" Tetszettek volna meggondolni egy szervezethez való csatlakozás előtt, hogy vállaljá(u)k-e a csatlakozással - tehát a szervezeti tagsággal járó kötelezettségeket!

Mindenesetre lassan időszerű lenne legalább alsóneműre cserélni a pelenkát, vagy nem kell hozzászólni olyan témához, amit nem bírunk felfogni.

Szeptember 14.

Mivel a kedélyek továbbra sem csillapodnak ebben az ügyben, és továbbra is minden "szagértő" hülyeségeket nyilatkozik (vagy az újságírók írnak hülyeségeket, ez számomra eldönthetetlen néhány esetben), egy kis internetes kereséssel utána néztem: Magyarország pontosan az Európai Únió ajánlásai szerint járt el az átkódolás során: nevezetesen a "Task Force on the implementation of NACE Rev. 2." munkacsoport "Implementation of NACE Rev. 2. in Business Registers" című ajánlásának 4.4 pontja szerint, ami azt írja:

"Constructing Probabilistic matrix

Because of a lack of information ...."

Az információk vagy az erőforrások hiánya miatt szükség lehet valószíbnűségi (én inkább gyakoriságinak fordítanám) mátrix használatára. A véletlenszerű kódolás aggregált szinten pontos regiszter adatokat szolgáltat még akkor is, ha ez egyedi egységek nem lesznek jól osztályba sorolva.

A konverziós mátrix létrehotásának lépései:

1. Kódoljunk át minden olyan egységet, amelyre a megfelelő pontossággal elérhetők a szükséges információk.

2. Készítsünk a régi és új értékekkel kereszttáblát.

3. Vegyük ki a kereszttáblából az érvénytelen kombinációkat (azokat, amelyek nem szerepelnek a szakértők által összeállított szótárban).

4. Számítsuk a megmaradó adatokra a kategóriánkénti százalékokat, különös figyelemmel azokra a kombinációkra, ahol a darabszámok igen alacsonyak.

5. Vegyünk figyelembe más releváns adatokat, pl., hogy a konverziót befolyásolja-e a szervezet mérete, vagy valamilyen más jellemzője.

6. A fentiek alapján készítsük el a konverziós mátrixot, ami lehet egy egyszerű mátrix, vagy egy sokkal bonyolultabb, ami többféle adaton alapul. A mátrixot ezután tesztelni kell, hogy megbizonyosodjunk róla, az ez alapján végzett konverzió eredményei jól tükrözik a valóságot. Emlékezni kell rá, hogy a konverziós gyakoriságok (valószínűségek) az idővel változhatnak, ezért a mátrixot as konverzió végrehajtása előtt ismételten tesztelni kell.

Magyarországon pontosan ezt az eljárást alkalmazták azoknak a gazdálkodó egységeknek az átkódolása során, melyekről az elmúlt évben nem volt adatgyűjtés. A konverziós mátrix pedig azoknak a gazdálkodó szervezeteknek az adatai alapján készült, melyekre adatgyűjtés volt.

Az Ipari Minisztérium tervezetében a teáor-számokat feleslegesen tartalmazza a cégjegyzék, elég, ha szöveges formában írják ki (hova?) a cég tevékenységét olyan részletesen, ahogy az az adott cég kívánja. Azaz:mint föntebb gyanítottam: kérem, én vállalkozást folytatok című részletességgel kívánom megnevezni a vállalkozásom tevékenységét.

Azonkívül: mehet a juhász a faluközpontba internetezni, hiszen tevékenységét (mármint, hogy ő dolgozik - ilyen részletességgel kívánja megnevezni a tevékenységét) csak elektronikus úton juttathatja el az adóbevallásával egyidőben. De ezt teljesítenie kell, különben szétszéleednek a birkák, hiszen őt törlik a vállalkozózk jegyzékéből.

FigyelőNet.hu: 2008. szeptember 25.

"A TEÁOR 2008-ra való áttérés alapvetően azon az elven alapult - mind a cégek, mind az egyéni vállalkozók esetében - hogy azon számok esetében, amelyek automatikusan átfordíthatóak a KSH fordítókulcsával, az adatot kezelő hatóság, szerv (cégbíróság, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve APEH) 2008. január 1-jén hivatalból módosítja a kódokat."

Honnan a bánatból szedik ezek az újságírók az információikat? Ez a mondat úgy baromság, ahogyan azt a Figeyelő.net írta. A cégbíróságnak is és az APEH-nak is a KSH adta át az új TEÁOR-okat 2008. január elején, és nem csak az automatikusan átfordíthatókat. Talán körül kellene nézni, mielőtt szemenszedett hazugságokat irogatnánk akár szándékos félrevezetésként, kár lustaságból vagy butaságból származó tájékozatlanságból.

Mellesleg az Origo és az Index.hu TEÁOR-ral kapcsolatos cikke szóról-szóra azonos. Nem tudom, melyikük másolta a másik hírét, vagy ugyanazon sajtótájékoztató hírét másolták mindketten szóról-szóra?

Ami a fentiekből szomorú: ha egy egyszerű dolgoban, mint ez az adminisztratív ügy, a hatóságok ilyen mérvű hozzá nem értésről tesznek tanúságot, majd az újságírók ilyen mértékben és minőségben vesziik át illetve találják ki a hülyeségeket, mit tételezzek fel az egyes újságokban megjelenő olyan hírek értékéről, amelyekre nincs ilyen rálátásom, mint erre az ügyre? A fentiekből egyszerű analógiás következtetéssel levonható: az újságok (nyomtatott és elektronikus sajtó egyaránt) híreinek többsége körülbelül annyira áll kapcsolatban a tényekkel, mint ez esetben.  

Lesújtó.

3 megjegyzés:

  1. Tegnap magam is hanyattestem a Draskovits nyilatkozat után.
    Különösen, miután egész évben tartott a huzavona, kell-e minden cégnek új tevékenységi kört bejegyeztetni, kit-mikor büntetnek meg
    félmillió forintra...
    Egyszerűen rémes!!!

    VálaszTörlés
  2. Húúúú, ez nekem magas! A tudatalattim nem engedi, hogy megértsem!:D Fölmenne a vérnyomásom...

    VálaszTörlés
  3. Joe! Félreértesz valamit.Ez itten Szürrealisztán, Mutyisztán autonóm tartománya Balkántól nagyon keletre.Politikusaink pontosan tudják, hogy mit beszélnek(tudatosan hazudnak). Nem kicsit,nagyon.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.