Mar 12, '09 8:10 AM
Egyszer volt, hol nem volt élt egyszer egy bölcs, öreg specifikáció Mátyás király. Az a feladat szerepelt benne az okos rendszer-leány számára, hogy az vigyen ajándékot számára: a egyfajta tevékenységgel foglalkozó szervezetek jogutódos megszűnése esetében mondja meg neki, ki(k) a szervezet jogutódjai. De ne minden ajándékot adjon oda neki: Csak azok a szervezetek kerüljenek be a kincseskamrájába, akik ezt a fajta tevékenységgel végzik. Hogy a jogutódok közül ki foglalkozik ilyen tevékenységgel, azt majd időről-időre (általában minden év elején) ő majd megmondja. Amikor a rendszer-lány megmutatta a királynak, milyen jogutód-ajándákot adna, majd mégsem adta oda azt, mert nem volt neki ismert olyan tevékenysége, a király mérgelődni kezdett: Ejnye-bejnye, miért csak megmutatod az ajándékot, és soha nem kapom meg? A rendszer-leány erre így válaszolt: de hiszen királyom, Te kérted így: itt van az írásos rendszer specifikáció: Csak azokat kéred ajándékba, akiknek van ilyen tevékenysége, De ha van jogutódjuk, tudni akarod, kik azok. Hogy egy újonnan létesült jogutódnak van-e ilyen tevékenysége, azt Te mondod meg, sokszor fél évvel a születése után. Hát akkor honnan tudhassam én azt, hogy oda kell-e adnom Neked a jogutódot, vagy nem? Hiszen a tevékenység nem olyan, mint egy ház: nem öröklődik automatikusan a jogutódra. Erre a specifikáció király nem tudott mit mondani. Súlyos gondokkal terhelten bólintott, és azon kezdett gondolkodni, hogy örökösre lenne szüksége. Azóta is tervezi az örököst, amíg csak meg nem hal, vagy a rendszer-királylány meg nem öregszik túlságosan ahhoz, hogy vendégségbe járjon hozzá. |
2009. március 12., csütörtök
Mese a bölcs(?) specifikáció-királyról és a rendszer-leányról
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.