2009. június 1., hétfő

Setét gondolatok

Ma már egyszer nekiugrottam, majd kitöröltem, amit írtam. Tudom, ez sem lesz jó, sem megfelelő kifejezése a gondolataimnak, de nem hiszem, hogy nem kellene megírnom őket.
Magyar vagyok. Ez nem érdem, és nem bűn, egyszerűen ide születtem, és nem én tehetek róla, sőt apám és anyám sem tehet róla, hogy magyarnak születtek.
A 70-es évek közepe táján, amikor éppen nem volt divat magyarnak lenni, de már lehetett, engem is magával ragadott a Tímár -féle bartókos szórakozásból kinőtt szórakozás forma, és több éven át a magyar népzene és néptánc határozta meg életem egyik pólusát.
Ma sokszor gondolok rá, hogy szégyellnem kell magyar voltomat. Olyan emberekkel kell együtt élnem, akik ahelyett, hogy magyarságuk értékeit mutatnák föl, harci fegyverként használják más honfitársaik ellen. Én azt is megtanultam, hogy nem csak az én népem dalai és zenéje, hanem a velünk élőké is szép, nem csak a mi szokásaink méltók a megörökítésre és mindennapjainkba való modernizált beépítésre, hanem a velünk élő más ajkú, más vallású népek hagyományai is izgalmas és érdekes dolgok, amik kel nem szegényebb, hanem gazdagabb lesz, aki megismeri. Tanultam cigány és jiddis dalokat, jártam szerb és román táncházba, táncoltam görög és szlovák zenére.
És mindezt a "kommunizmus" idején tettem. Amióta szabaddá váltunk, egyre több gyűlöletet látok magam körül, aminek csak részben értem az okát.
Tudom, nem tanulhatott mindenki, és azt is látom, hogy sok olyan ember van, akinek kár volt több éven keresztül az iskolák padjait koptatnia, ha annyit is képtelen volt felfogni a sok éves tanulás eredményeként, hogy elválaszthatatlanul összenőttünk a környezetünkkel, minden vonatkozásban, legyen az a tárgyi, vagy társadalmi környezet. Aki saját népét, a vele közösen, egy hazában, egy földrészen, egy emberiségben élőket támadja, az nem rendelkezik józan ésszel. Most is csak a római kor óta ismert "oszd meg és uralkodj" logikája szerint hatalomra törő rövidlátó érdekek vezetnek bennünket. Nem vagyok jogász, de a római jog fő kérdését én is ismerem "Kinek használ?".
Biztosan megoldja a gondjainkat, ha visszajön egy "igaz magyar" vezető, vagy egy annál még magyarabb vezér, akinek parancsára ismét el lehet majd kezdeni a népirtást.
És az, hogy nekem szüleim is magyarok voltak, nem számít. Te is lehetsz még cigány, vagy zsidó, ha egyszer a pokol elszabadul, és rossz pillanatban tartózkodsz rossz helyen.
Nekem már volt rá időm, megtanulni, hogy nem mindig mondhatom ki a gondolataimat, nem mindig mehetek oda saját hazámban, ahova és amikor akarok. Hamarosan ismét ilyen idők elé nézhetünk. Amikor paramilitáris rohamosztagosok garázdálkodnak hazánkban a kommunista és náci párthadseregek terrorját idézve, semmi jó nem néz ki. Magyar országon a történelem megismételni készül önmagát, és ez további évtizedekkel visszevethet bennünket - függetlenül a közvetlen életünk legközelebbi jövőjét febyegető sötétségtől.
A méreg mindent átitat. Ahogyan az inbox bejegyzéseire esik a szemem, egyre több a vésztjósló jövőt ígérő, és egyre kevesebb a kultúrára, értékeink átadására irányuló magyar nyelvű bejegyzés. Ha az ezerszer elátkozott "kozmopolita" televízió csatornák hírmúsorait nézem, a Kádár rendszert megszégyenítően direkt módon próbálja meg egyik-másik "kereskedelmi" csatorna az új rend eszméit sulykolni a fejekbe, és fenyegetéseket küldeni az új rend ellenzőinek.
Én soha nem tagadtam, hogy a szívem bal oldalon dobog. Volt, fiatal kormban, amikor még azt is elhittem, hogy a "proletár diktatúrára" szükség volt. De arra, hogy egy magát "polgári"-nak nevező oldal a munkás őrség hagyományait átöltöztető szervezetet hozzon létre a XXI. század Magyar országán, nem gondoltam volna; mint ahogyan arra sem, hogy mindezt a "demokratikus álla,rend" pillérei a köztársasági elnöktől a törvényhozókon keresztül a jogalkotókig tétlenül nézzék. Az önbíráskodás az önbíráskodás. Amennyiben ennek bármilyen haélvány lehetősége fölmerül, már nem beszélhetünk jogállamról, bármi megtörténhet. Ma ilyen, holnap olyan célok elérésére lehet mozgósítani az erőszak szervezeteket, és, mint azt eddigi történelmünk többnyire fényesen igazolta, nem lesz erő, ami megálljt parancsolhatna.
Nem kell más, csak egy ügyes, saját pecsenyéjét sütögető önjelölt vezető, akinek van olyan tehetsége a tömeg egy részének fanatizálására, mint a huszadik század diktátorainak volt. Ez a nép, aki egyre azt hangoztatja, mennyire rossz volt neki a Kádár rendszer elnyomása alatt, nem veszi észre, hogy ismét olyan vezetőt választ magának, amilyentől megszabadult. Még egy kis nyomorúság, még egy kis káosz, és lesz itt olyan magyar rend, hogy mindenki belerokkan, aki "másként" mer gondolkodni.
Még azt is meg kell gondolni, ide mit ír az ember, mert azonosíthatók vagyunk, és ki tudja, hány hónap múlva lesz kinyitni elég ok a kartotékot, mely  - ma még úgy gongoljuk - majd jogunk sérti meg. Akkor már nem lesz rá jogunk. Egyébként is: a magyar törvényhozásban visszamenőleges hatállyal jogszabályt alkotni nem példa nélkül álló eset. És tessék csak vigyázni! Többször hallottuk, hogy nem volt még rendszerváltás. Az csak ezután jön!

27 megjegyzés:

  1. Szia, sajnos nagyrészt helyesen foglaltad össze a jelen helyzetet, de remélem, teljesen mégsem ismétli magát a történelem.

    Az Inboxban látható címekre történő utalásod is igaz, kedvem sincs már multizni.

    VálaszTörlés
  2. Szerbusz fabijoe,
    köszönöm azt, hogy megírtad a gondolataidat. Az az igaz MAGYAR vezető, aki az ország és a Magyar állampolgárok érdekeit képviseli, dolgozik értük, jó példával jár elöl alázat, önzetlenség, tudás, igazságosság, magánéleti rendezettség és minden más, igazi értéket képviselő dologban, nem osztja meg a családokat, nemzedékeket és a különböző hitet valló embereket, megfelelő kapcsolatot tartva más ország vezetőivel, lakóival. Nem a saját érdekei, vagy csoportjai érdeke szerint formálja át a múlt évek emberi tetteit és felelősséget érez minden Magyar ember iránt.

    VálaszTörlés
  3. Csak azért nem írhatom, hogy mindenben egyetértek veled, mert van egy dolog, amiben eltérő a véleményem.
    Ez pedig az, hogy te a kommunista és náci párthadseregek terrorjáról írsz, és - gondolom - a kommunista párthadsereg alatt a munkásőrséget érted. Nos, a munkásőrséget és a nyilas paramilitáris alakulatot nem lehet egy kalap alá vonni. Én nem tudok a munkásőrség terrorjáról, arról sem, hogy belelőttek volna embereket a Dunába.
    A többivel egyetértek.
    És még egyet. Én az Inboxban csak a kontaktjaimat nyitom meg, nem idegesítem magam a hőbörgő, fröcsögő jobbosok baromságaival.

    VálaszTörlés
  4. Belelőni nem lőttek bele a Dunába embereket, amennyire én tudom, de söpörtek le padlásokat, korábban pedig vertek agyon "kulákokat". Őket nem munkásőrnek hívták 1919-ben, és nem munkásőrségnek hívták a Cseka embereit sem Oroszországban. Ezt az sem menti, hogy kommunistákat is végeztek ki előbb is később is. Egyébként a megállapítás stimmel.
    Másrészt már csak azért sem lehet egyelőre még egy kalap alá venni a két szervezete, mert, amennyire én tudom, a gárda ma még nincs fegyveres testülete a munkásőrségnek pedig voltak fegyverraktárai. A gárdások ma még nem tartoznak az uralkodó osztály erőszak szervezetéhez, a munkásőrség a része volt annak. A munkásőrséget az MSZMP "fegyveres testületeként" hozta létre a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány 1957 februárjában, ily módon egyértelműen ugyanaz lett a szerepe, mint at SS-nek a náci párt mellett. Igaz, hogy a Magyar Gárdát nem a kormány hozta létre, hanem egy párt, ennyiben tehát nem jogos az összehasonlítás, ha azonban azt tekintjük, hogy a "Forradalmi Munkás Paraszt Kormány" egyedül és kizárólag egy párt kormánya volt, nincs különbség. S hogy az analógia teljes legyen, meg kell említenem, hogy a Sturmabteilung Freikorps-ai, majd a Schutzstaffel is párthadseregként jöttek létre, nevezetesen a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt katonai és védelmi szervezeteiként. Akárhogyis, ha ki is felejtjük Szamuelly népbiztos Lenin fiúk nevű szervezetét - akkor is hátborzongató a párhuzam a pártokhoz tartozó erőszak szervezetek között, melyek közös nevezője, hogy nem az államhatalmat, hanem egy-egy párt érdekét - így tehát a szűk pártvezetés érdekeit képviselték erőszakos fellépéssel. Nincs ez másként a Magyar Gárda esetében sem, bár, megengedem, közülük sincs ezzel mindenki tisztában. Mint ahogyan lehettek "naív" tagok a fent felsorolt többi terrorszervezetben is. A szellemiség - és a szervezet is - inkább az SA-val és SS-sel rokonítja a gárdistákat, árnyalatnyi különbséggel: ott elsősorban zsidó kereskedők boltjait gyújtották föl, nálunk cigányok lakta környékeket terrorizálnak inkább, de ami késik, nem múlik. Azt hiszem, eljön még az idő, amikor értem is ilyen gárdista legények jönnek leverni a vesémet, mert ma ilyeneket írogatok róluk. Ha már itt tartunk, ugyanebből a korból származik - no meg a CSEKÁ-tól és Szamuelytől - a munkásőrség: kezdetben ugyanis a munkások önvédelmi szervezete vette fel a küzdelmet az SA-val, ami nyílt utcai verekedésekbe torkollott.
    Egy valóban demokratikus államban nem párthadsereg tartja fenn a rendet, hanem a "politika semleges" állami rendőrség, néhol a helyi rendőrökkel. Itt kell megjegyeznem, hogy , és persze, "politika semleges" erőszak szervezet nem létezik, hiszen a háború (akár bel- akár külháborúról van szó,) a politika folytatása más eszközökkel.

    VálaszTörlés
  5. Szívesen megismerkednék egy ilyennel. De, ha lehet, ne hazudja azt, hogy ő még soha sem hazudott!

    Néhány idézet a Vezértől autentikus forrásból (pl., mint Magyar Nemzet):

    "...kivizsgálják a gyanús ügyeket, és felelősségre vonják azokat, akik miatt az ország ilyen mély válságba került"
    Értsük úgy: Kormányra kerülésünk után majd utasítjuk az ügyészséget hogy milyen ügyeket vizsgáljon ki, és utasítjuk a bíróságot, hogy milyen ítéleteket hozzon. Gondolom, ez nem vonatkozik a Tokaj hegyaljai birtok állami támogatásának kivizsgálására...

    " >>felelősségre vonni mindazokat, akik romhalmazt csináltak az országból<<
    - mondta el a Fidesz céljairól Orbán Viktor. "
    Így alakul át a politikai felelősség büntetőjogi felelősséggé. Félni nem kell, hiszen az alkotmány átalakításával hasonló alól könnyen ki lehet majd bújni.

    "Európában a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz." idézet a Heti Válasz Online - 2009.05.23. oldalán.
    Ezt alighanem nyílt fenyegetésnek tekintheti minden nem keresztény magyar állampolgár. Így lesz a Parlamentben csuhásozóból inkvizítor:

    Parlamenti jegyzőkönyv részlet:

    DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN mûvelõdési és közoktatási miniszter felszólalásából 1992.02.25.:

    "Hadd tegyem hozzá, hogy amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt mögöttem a frakcióvezetõ elkiáltja: imához, vagy énekeljük el a Himnuszt. Ezek lehetnek számára humor, de ezek azok az alkotmánysértõ dolgok, mikor valakit meggyõzõdése és értéke szerint gúnyolunk."

    forrás:http://www.mkogy.hu/naplo34/180/1800086.html
    (Andrásfalvy Bertalan mögött az akkori ülésrend szerint Orbán Viktor frakcióvezető ült.)

    "...tíz év alatt egymillió új legális munkahelyet teremtsenek"

    Tíz év múlva már nyugdíj korhatárú lesz az a korosztály, amelyik a rendszerváltáskor, 20 éve, 40 évesen vaszítette el a munkáját. Szép kilátások.

    "..elprivatizálták az állam vagyonát, és csődbe vitték az országot"
    Vissza az állami vagyont a szocialista nagyvállalatokba!
    Egyébként ki is szerzett állami támogatást a családja vállalkozásának Tokaj hegyalján? Idézet a vállalkozás közgyűlésén elhangzottakból: Legyünk méltányosak: "ne mi nyerjük a legtöbbet".
    Ez a rendszerváltás egyik emblematikus mondata.
    Egyébként pedig: "jogászaink majd megoldják, oszt jónapot!"
    A fentiek alapján nemsokára ezt is hozzátehetjük: törvényhozóink és jogalkalmazóink majd megoldják, oszt jónapot!

    VálaszTörlés
  6. Reménykedjünk, hogy az elmúlt évszázad embertelen diktatúráinak módszereit, eszközeit ismerve – egy európai (!) ország lakóiként – nem fogjuk újra (és önként) az elnyomást választani a szabadság helyett!

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm, hogy leírtad ezeket a minden – kicsit is gondolkozó – embert nyugtalanító (és nagyon sötét jövőt előrevetítő) eseményeket.

    VálaszTörlés
  8. Néhány idézet a Vezértől autentikus forrásból (úgy, mint Magyar Nemzet, pl.)
    "...kivizsgálják a gyanús ügyeket, és felelősségre vonják azokat, akik miatt az ország ilyen mély válságba került"
    Értsük úgy: Kormányra kerülésünk után majd utasítjuk az ügyészséget hogy milyen ügyeket vizsgáljon ki, és a bíróságot, hogy milyen ítéleteket hozzon. Gondolom, ez nem vonatkozik a Tokaj hegyaljai birtok állami támogatásának kivizsgálására...

    " "felelősségre vonni mindazokat, akik romhalmazt csináltak az országból"
    - mondta el a Fidesz céljairól Orbán Viktor. "
    Így alakul át a politikai felelősség büntetőjogi felelősséggé. Félni nem kell, hiszen az alkotmány átalakításával hasonló alól könnyen ki lehet bújni.

    "Európában a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz." idézet a Heti Válasz Online - 2009.05.23. oldalán.
    Ezt alighanem nyílt fenyegetésnek tekinthetjük. Így lesz a Parlamentben csuhásozóból inkvizítor:

    Parlamenti jegyzőkönyv részlet:
    DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN mûvelõdési és közoktatási miniszter felszólalásából:
    "...amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor itt mögöttem a frakcióvezetõ elkiáltja: imához..."

    forrás:http://www.mkogy.hu/naplo34/180/1800086.html
    (frakcióvezető Orbán Viktor volt)

    "...tíz év alatt egymillió új legális munkahelyet teremtsenek"

    Tíz év múlva már nyugdíj korhatárú lesz az a korosztály, amelyik a rendszerváltáskor, 20 éve, 40 évesen vaszítette el a munkáját. Szép kilátások.

    "..elprivatizálták az állam vagyonát, és csődbe vitték az országot"
    Vissza az állami vagyont a szocialista nagyvállalatokba!
    Ki is szerzett állami támogatást a családja vállalkozásának Tokaj hegyalján?

    VálaszTörlés
  9. Szia Fabijoe!
    Én is aggódom, de még nem félek.
    Anyukám jut eszembe mikor rám szólt halkabban meghallják.
    El kell mondani ha nem tetszik. Így csatlakozom, nekem sem tetszik.
    Zsuzsa

    VálaszTörlés
  10. Volt egy kollégám, mintegy 15 éve, egy másik világban, aki, mikor egyik kora nyári délután vendégségben jártam náluk, és nagy hangon fejtettem ki a véleményemet, fölállt, és becsukta a nyitott ablakot.
    Azóta volt egy - két hatalomváltás. Mondjuk azóta is volt már tapasztalatom arról, hogy hasonló módon reagáltak emberek szokásos, nagy hangon elmondott véleményemre, így megtanultam halkabban beszélni.

    VálaszTörlés
  11. Ez a jelenség remélhetően csak egy romantikus, populista visszaidézés az egyik politikai oldalról, de jövő nem lehet.

    VálaszTörlés
  12. 1932-33-ban a világ minden táján az volt az általános vélemény, hogy Hitler csupán politikai Paprikajancsi...
    (Néhány év múlva Szálasiról volt ugyanez a közvélekedés)

    VálaszTörlés
  13. 75 évvel ezelőtt más volt Európa, más volt a világ. Európában nem volt globális demokrácia, nem voltak ilyen globális intézményrendszerek, mint ma. Mára nagyon sok minden megváltozott.
    Na meg valamikor egy Hérakleitosz nevű bácsi mondta, hogy: "Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba." Bízom benne, hogy igaza volt.

    VálaszTörlés
  14. Kár, hogy csak Európában bízhatunk, hogy majd megakadályoz valami nagyobb szerencsétlenséget...
    Magunk meg szépen (gyanútlanul?) araszolgatunk a diktatúra felé.
    Szerintem a délszláv háború áldozatai is azt mondogatták, hogy EZ nem történhet meg EURÓPÁBAN a ' 90-es években.
    Miközben ásatták velük a saját sírjukat.

    (Elnézést, ezek már csakugyan nagyon sötét gondolatok.)

    VálaszTörlés
  15. Igen, 75 évvel ezelőtt, még volt, aki őszintén bízhatott abban, hogy valamilyen módon lesz majd igazságos társadalom. Azóta sok minden megváltozott, és ugyan lett "globális" demokrácia ; a kiváltságosok számára: tessék mondani, ez a tuszik számára is demokrácia, vagy csak a hutuk számára? És a hutuk számára ez ugyanaz a demokrácia, mint a párizsban élő arabok, vagy a new yorki waspok számára? Ennyit a globaális és demokrácia voltról, de egyébként igaz.
    Ja, bocs sem a tuszik, sem a hutuk nem Európában élnek. És mi? "Európán kívül is van élet" mondotta volt a bölcs Vezér.

    VálaszTörlés
  16. Igazságos társadalom? Létezik ilyen?

    VálaszTörlés
  17. Senki sem állította, hogy létezik.
    Valamikor voltak, akik abban hittek, hogy lehet ilyet csinálni. Owen társadalmi programját azon az utopisztikus elképzelésen alapulva dolgozta ki, hogy az egyes ember jellemét a (társadalmi és természeti) környezet határozza meg, és ezért az egy együttműködésre alapuló, közösségi társadalomban fejlődni fog. Tehát létre lehet hozni egy együttműködésen alapuló társadalmat. Charles Fourier (Théorie des quatre mouvements - 1808) szerint az ember természetes tulajdonságai, jó mederbe terlve társadalmi harmóniát eredményeznek.Phalaxokba (lásd: falanaszter Madáchnál), 1620 fős gazdasági egységekbe szervezte volna az embereket. Owen és Fourier, valamint követőik soha sem nevezték magukat szocialistának, vagy utópikus szocialistának, az elnevezést Marxtól és Engelstől kapták (a Kommunista Kiáltványban), akik e korai, "utópikus" elképzeléseket jellemezve megállapították: "az osztályelnyomás kiforratlansága, csakúgy, mint saját környezetük, az ilyen szocialistáknál azt eredményezte, hogy osztályellentéteken felül állóknak tartották magukat. A társadalom minden tagjának életkörülményeit javítani akarták, még a legkedvezményezettebbekét is. Így, szokásszerűen a társadalom egészére hivatkoztak, osztálymegkülönböztetés nélkül, nem pedig a a meghatározó osztályra. Merthogy azok az emberek, akik egyszer megértették a rendszert, hogyan is ne láthatnák át hogy ez a legjobb terv a társadalom egésze szempontjából az egész társadalom lehetséges legjobb állapotának eléréséhez. Ezért minden politikai, és különösen forradalmi (értsd: erőszakos) akció lehetőségét elvetették; a végeredményt békés módon, kis lépésekkel, melyek szükségszerűen bukásra voltak ítélve, kívánták elérni, valamint a példamutatás erejével akarták kikövezni az utat egy új, szociális menyországba."
    Bocs a hosszú idézetért, de az "igazságos társadalom" hívőinek jobb jellemzését ezóta nemigen adta senki.
    Persze az ő eszméiknek is voltak előzményei már a kora középkortól, sőt az ókortól, ide kell sorolni a korai keresztényeket, többek között, ahonnan a közösségi (aka kommunista) társadalom eszméi erednek.
    Gyanítom, hogy "komoly", a társadalommal foglalkozó filozófusok között manapság nem sok van, aki felvázolna még ilyen "igazságos" társadalmat, még talán a keresztény "filozófia" területén sem; ámbár Magyarországon is van olyan gondolkodó - és most nem Thürmerre, vagy valami hason lóra utalok, hanem filozófusra (mondjuk Szalai Erzsébet) - , aki a szocialisztikus társadalmi rend valamiféle modernizált változatának szükségességét veti föl - egyúttal elutasítva a korábbi u.n. "létező (létezett) szocializmus" be nem vált megoldásait.
    De kérdésedre közvetlenül válaszolva, azt gondolom, nem létezik, társadalmi méretekben nem is létezett, és a jelenlegi trendekből kiindulóan extrapolálva azt kell gondoljam, nem is tartom valószínűnek valamikori lehetőségét. Ez azért eléggé rossz hír.

    VálaszTörlés
  18. Kösssz! :))
    A kérdés valójában költői volt, csak nem írtam, de talán elnézed nekem.

    VálaszTörlés
  19. Nem baj, így alkalmat adott, hogy összeszedjem és rendszerezzem ezügyben a gondolataimat (meg utána nézzek egy-két történeti-filozófiai kérdésnek).

    VálaszTörlés
  20. Nem gondolod, hogy ha egy országban, társadalomban valami tartosan hiánycikké válik, jobban mondva azzá teszik, akkor azon ország, társadalom természetes védő mechanizmusa azt a hiányt előbb-utóbb ki akarja tölteni? Mert bizony, ha tetszik, ha nem, így történik. Szűklátókörre vall, hogy ettől a szükség megoldásnak tekinthető hiánypótló mechanizmustól ugyanolyan szabályos és rendezett kereteket vársz el, mintha az állami cselekvés folytán valósulna meg. Miért nem az elmaradó állami cselekvést hiányolod?

    VálaszTörlés
  21. Nem egészen értem, milyen hiánycikkre gondolsz: ha a munkára, mint hiánycikkre, vagy a megélhetésre, mint hiánycikkre, ez eléggé furcsa, mert ezek nem "fogyasztási cikkek". Miért várnám el az elmaradó állami cselekvést, mikor a "rendszerváltás" egyik vívmánya a "gondoskodó" állam megszűnése volt? Egyébiránt hol is várok el hiánypótló mechanizmustól rendezett kereteket? A Vezér ígéretei szerint ezt majd megvalósítja. Sőt, úgy tűnik, visszaolvasva az indító bejegyzést, mintha nem elvárnám az "állami cselekvést", hanem félnék a túlszabályozás várható jövőjétől.
    A "hiányápótló szükségmegoldás" (mármint, hogy az állam hatalmi funkcióit egy magánhadsereg - jó, nem magán, hanem párthadsereg vegye át) számomra azt jelenti, hogy semmi nem változott a weimari köztársaság bukása óta.
    A másik érdekes kérdés, ami itt fölmerül: kikből is áll "a társadalom?". Mert egyrészt azt hallom, hogy "lassan már többen vannak a cigányok, mint a magyarok", másrészt, hogy a "többségi társadalmat" - vagyis a magyarokat - "meg kell védeni az antiszociális cigányoktól".
    Erre azt tudom mondani, hogy a társadalomnak azon részét kell megvédeni (legyen akár cigány, akár zsidó, akár magyar stb...), amelyik jogkövető magatartást tanusít, azon részétől (legyen akár cigány, akár zsidó, akár magyar stb...), amelyik nem tanusít jogkövető magatartást, hanem bemegy más portájára és ellopja a tyúkokat, betöri más tulajdonában lévő üzletek kiratkatait "jogos felháborodásában", vagy megdobálja azoknak a felvonulását, akik neki és gyerekeinek mitsem akarnak ártani, csak alkotmányban biztosított gyülekezési jogukkal kívánnak élni - mint a Magyar Gárda - teszem azt.
    Nyilvánvalónak tűnik, ezt is írtam föntebb - persze mindez csak az én véleményem, tehát nem szentírás -, hogy olyan időkben, amikor a munkából nem lehet megélni, a társadalom mindíg bűnbakokat keres. Hiszen ki szeretné komolyan azt gondolni magáról - én sem - hogy én vagyok az élhetetlen, nyámnyila, buta, vagy alkalmatlan arra hogy jó életkörülményeket teremtsek magamnak és a családomnak? Erre sokkal egyszerűbb a "nagytőkére", a "hatalomra", vagy bűnbakká tett társadalmi csoportokra (pl cigányok, zsidók, kommunisták, fasiszták stb) hárítani a felelősséget.
    De azt fenntartom, hogy hatalmi azaz erőszak - jogosultságot demokráciában nem lehet magán- vagy csoport érdekből szerveződött szervezetnek adni. Ha ezt tesszük, azt a társadalmi rendszert már nem jogállamnak, hanem másként nevezzük.

    VálaszTörlés
  22. Államról akkor beszélhetünk, akár gondoskodónak, akár nem annak nevezzük, ha az képes irányítani az országos politikai (kül és bel), gazdasági, társadalmi, szociális, oktatási, egészségügyi folyamatokat. Amennyiben az állam kivonul mindenünnen, akkor nincs is szükség rá, minek kell eltartani. Ha az állam nem képes vagy nem akar irányítani, akkor jönnek a társadalom felől induló szükség megoldások, a korrupció, feketemunka, adócsalás, csempészet és egyéb bűnözés v.s. az ezekkel ellentétesen fellépő mechanizmusok, a tüntetések, sztrájkok, örző-védők, testőrök és nem utolsó sorban a Magyar Gárda. Valóban, egy rendesen működő államban nincs szükség a Gárdára, viszont, ha az állam nem működik, akkor ha tetszik, ha nem előbb-utóbb lesz. Mert szükség van rá.

    VálaszTörlés
  23. Ha eltekintünk (tekintsünk el!) az állam fogalmának marxista meghatározásától, miszerint az állam az uralkodó osztály erőszak szervezete, akkor marad Max Weber alábbi meghatározása, miszerint
    az állam az a szervezet amely rendelkezik „a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül”, amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget.
    A hangsúly a monopóliumon van esetünkben. Igaz, hogy a Magyar Gárda (még) nem fegyveres szervezet, de nem is erőszak szervezet? Ha ez így van, felesleges a további vita, hiszen a kiscserkészek is mehetnek bármelyik községbe táborozni, ha a helyiektől engedélyt kapnak rá. Ha azonban nem így van - és ezt nyilván nem hit dönti el, hanem egyéb kritériumok - akkor legitim módon egy államban csak úgy működhet, ha az államszervezet részévé válik. És már ott is vagyunk a problémánál: a "társadalom felől induló szükségmegoldások", "őrző-védők", és testőrök sem legitim erőszak szervezetek, ha nem az államszervezet részei - melyik helyen is mondja ki az alkotmány, hogy erőszak szervezet létrehozható társadalmi szerveződésként? Erre szokás azt mondani, hogy a Magyar Gárda nem erőszak szervezet. Nem, hanem zsúrfiúk vasárnapi pecaegylete. Ennek saját alapító okirata is ellentmond, legalábbis céljaiban, miszerint "mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a párt Bethlen Gábor programja szerint felállítandó nemzetőrségnek". Ez a programpont pedig nem más, mint a kizárólagosan az állam jogkörébe (mellesleg, abban egyetértünk: funkció körébe) tartozó erőszakszervezet létrehozásának programja. Avagy a "nemzetőrség", mint cél sem erőszakszervezet lenne? Ha az, akkor a program, és a Magyar Gárda is, mint alapító okirata szerinti céllal létrehozott szervezet majd akkor lesz alkotmányos, ha a Magyar Köztársaság Alkotmánya annak megfelelő irányban módosul. Nincs kétségem afelől, hogy ez egy kétharmadost elérő, vagy annál nagyobb arányú szociál-nacionalalista (vagy beszéljek magyarul?: nemzeti-szocialista - ennek elemzése megérne egy külön misét, itt csak az alábbi cikkre hívnám fel az érdeklődő figyelmét: http://www.konzervatorium.hu/cikkeink/filozofia/47-a-konzervativizmus-es-a-libertarianizmus ) parlamenti győzelem esetén be is következik. A jelenleg hatályos magyar alkotmány ugyanis még a települési (értsd: önkormányzati) hatáskörben létrehozandó helyi polgárőrséget, vagy rendőrséget sem tartalmazza, mint amire más országokban van példa.
    Egyébként, nyilván, ennek megítélésére nem én, hanem a fellebviteli táblabíróság elnöke lesz az illetékes, aki a Magyar Gárda másodfokú perében a döntést a jövő hónap elején várhatóan meghozza.
    Ja, egyébként pedig, amennyire én tudom, a rendőrség, mint az állam alkotmányunk által definiált egyik legitim erőszak szervezete állandó utánpótlás gondokkal küzd...

    VálaszTörlés
  24. Te mindenről beszéltél, csak a lényegről nem, de megismétlem:

    "Miért nem az elmaradó állami cselekvést hiányolod?"

    Az állami cselekvés hiánya jóval nagyobb probléma, mint a Magyar Gárda. Az hogy az állam legitim erőszakszervezet, azt elsősorban nem és nemcsak egyedül a tüntetőkkel, sztrájkolókkal, Gárdával szemben kell megmutatni, hanem azokban a feladatokban amiért az államot tartjuk. Amennyiben az állam nem teljesíti az emberek felhatalmazása által ráruházott feladatokat, akkor szerződésszegést, csalást követ el. Ki fogja az államot, illetve képviselőit felelősségre vonni?

    VálaszTörlés
  25. A jogszabály alkotókat (képviselők, és közvetve a kormány tagjait is) Te vonod felelősségre, amikor szavazol. Ez ilyen egyszerű. Ezt (a felelősségre vonást) a rendszerváltás óta majdnem minden 4 évben meg is tették a választó polgárok. Egy alkalommal nem tették meg, ennek nyilvánvalóan okai voltak, amit butaság azzal elütni, hogy a komenisták elcsalták az eredményt. A politikai feleősségre vonás nem vonandó össze a büntető jogival. Aki hülye, ezért tönkre teszi az országot, az nem felelős az eredményért büntetőjogi szempontból, de felelős érte politikai szempontból: az életben még egyszer ilyen politikus nem jut szóhoz (kivéve, ha a következő nála is hülyébb lesz).
    A büntetőjogi felelősségrevonás a bíróság dolga. A két dolog azért van elválsztva, hogy minnél nehezebb legyen (lehetetlen soha nem lesz) közvetlen politikai okok miatt bűnügyi felelősségre vonni valakit. Ezt pedig azért kell kizárni egy jogállam működéséből, mert a "politikai okok" valójában gazdasági-társadalmi csoportok érdekeit takarják, tehát valójában burkoltan gazdasági érdekeket rejtenek.
    A jogszabályokat az általad (is) választott képviselők hozzák. Elvben itt (a jogszabály alkotók kiválasztása során) kell érvényesíteni azokat a preferenciákat, hogy Te, mint választó polgár mely csoportok milyen érdekeit képviselni vállaló politikai párt, vagy egyéni képviselőt kívánsz támogatni. Persze, ha az illető párt mást mond magáról, mint amilyen érdekeket képvisel valójában... Lehet háborogni, hogy én nem ilyen jogszabályokat akartam, de a legközelebbi választáson eredményesen (?) lehet erről értesíteni a jogszabály alkotókat.
    Az állami cselekvést azért nem hiányolom, mert nem az állam dolga, hanem a társadalom dolga - pontosabban az egyes ember dolga - hogy a saját körülményeit megváltoztassa. Az állami (erőszak szervezetek) dolga, hogy a társadalom működését biztosítani hivatott (árnyalt megfogalmazás: nem biztos, hogy jól biztosítják is!) jogszabályokat betartassa. (Ha az állam erőszak funkcióiról beszélünk). Ha az állam jóléti funkcióit hiányoljuk (úgy, mint a munkához, vagy jóléthez? , egészséghez való jogok betartatását)- hát bocsánatot kérek, volt egy rendszerváltás, és elsöprő többséggel győztek húsz éve azok a vélemények, hogy nem kérünk az életünkbe való ilyen mértékű állami beavatkozástól a továbbiakban.
    Ha jogszabály sértésről van szó: "uborkát lopott a cigány, és a rendőr nem tett semmit" - ha jól értem, ez a gond; bármikor lehetőség van jogorvoslatot kérni bíróságnál az állami szervezet mulasztásos jogszabály sértése ellen. (persze ennyire naív én sem vagyok, de a jogi: azaz mechanizmus-beli lehetőség rendelkezésre áll).

    VálaszTörlés
  26. Ha-ha-ha. Az elvert pénzt a korcsmáros nem adja vissza, a halott sem támad fel.

    VálaszTörlés
  27. Ez így van.
    A probléma ott van a direkt felelősségre vonással:"alkossunk olyan törvényt, ami pont azokra illik, akiket büntetni akarunk!", hogy a módszer bármikor, bárki - értsd bárki - ellen bevethető. Ehhez nincs szükség törvényre, csak diktátorra, akinek a szava a törvény.

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.