13. havi

Nem ez az első eset, amikor azt olvasom, hallom, hogy "miért sírnak a köztisztviselők (közalkalmazottak), hiszen milyen jó fizetésük, biztos állásuk van. (Meg sem érdemlik)".
Ha csak a közalkalmazottakat nézzük, ebbe a körbe ugye gépkocsi vezetőtől fűtőn keresztül sokan tartoznak, például tanárok, orvosok (egy része), nővérek stb. stb. tehát nem csak "levet hűtő" (=léhűtő) irodai könyökkoptatók.
Konkrétan a 13. havi zsozsóval az a helyzet, hogy  anno,  még dacumál, :) amikor a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt a parlament elfogadta, éppen mindenki, aki élt és mozgott, (és volt persze egy kis esze, meg képzettsége), kézzel-lábbal menekült a közhivatalokból, mivel abból nem lehetett megélni. Az üzleti szférában ugyanis a 90-es évek első felében még infláció-követő volt a bér, a közszférában pedig nem.
Ezt utóbbi állításom igazságát a saját bőrömön tapasztaltam, mert '91.-'96.-ig köztisztviselőként dolgoztam, és csak mire a lakásomat is kisebbre kellett cserélnem, szántam rá magam, hogy átmenjek egy magáncéghez (tehát most volt egy kis eszem: öndícséret - hiszen elmentem, vagy eszetlen voltam (vagyok), hiszen csak akkor, amikor már nem tudtam mást csinálni?).  Ez a váltás akkor 40% (mondom: negyven százalék!) fizetés emelést eredményezett egyik hónapról a másikra. Az ilyen jellegű "agyelszívás" csökkentésére találta ki a kormány 1992.-ben (tehát még a "polgári" - MDF), hogy a köztisztviselői pályát élethivatássá teszi. Mivel a törvény egy hadsereg kötelezettséget írt elő (amelyek mindegyike ma is hatályban van), adott néhány kedvezményt is: így pl. csak akkor szabad kirúgni köztisztviselőt, ha nem dolgozik :), vagy, ha megszűnik a munkahelye, és nem fogadja el a számára felkínált másik, hasonló munkakört a lakóhelyétől 200 km-re :) stb...)
Ekkor szavazta meg a "polgári" parlament a "polgári" Boros kormánya által előkészített törvényt 13. havi fizetésestül.
A 90-es években osztánnék a meglóduló inflációt - az akkori "üzleti szféra" fizetéseivel ellentétben - nem követte a közszféra fizetése. Mint mondtam, ezért kellett eladnom lakásomat, kisebbet venni és a különbözetet (ugye adózás után!) a felgyűlt közüzemi tartozások kifizetésére fordítani. Valamint, persze, otthagytam azt a munkát, amit egyébként szerettem is, mert mindkét tanult mesterségemet alkalmazhattam (egy fizetésért).

Most valami hasonló következik: még meg sem indultak a beharangozott szigorítások, már megint adósságspirálba kerültem a közüzemi tartozásaim miatt. Már ismét fölvetődött, hogy kisebbre kellene cserélni a lakásunkat (két diplomám van, az elmúlt 28 évben folyamatosan dolgoztam).

Az illetményalapot 1992.-ban a törvény 15000 eFT-ban állapította meg. Ebből számítják a köztisztviselő illetményét, a végzettségtől és a munkában eltöltött évektől függő szorzókkal. Ettől csak igen ritkán lehet eltérni; max 20%-ot,  igen kevesek esetében fölfelé, de lefelé szabad, hiszen ma már "bértömeg gazdálkodás" van a költségvetési intézményben: ennyi az éves összeg, amit illetményre fordíthatsz, aztán majd második félévtől csökkentjük is a keretedet. 

Na szóval, az illetményalap 2000-ben 28150 Ft volt, 2002-ben (10 év után) 33000 Ft-ra emelkedett. Ekkor a végzettségtől és szolgálati időtől függő szorzók módosultak, így a köztisztviselők esetében 50% körüli illetmény emelésre került sor.
Idén az illetményalap 38500 Ft. 6-8 szolgálati év után ennek 3.8-szorosa az illetmény (tessék kiszorozni, ha érdekel az összeg!).

 2006 óta a köztisztviselők reálbére is csökken, csak 2008-ban volt emelés (annak idején a törvény évenkénti felülvizsgálatot irányzott elő, a "lehetőségekhez képest"), de a 2008-as emelés is csak infláció-követő volt, az én esetemben havi 5000 (!) Ft.

Na most egy kicsit a saját munkahelyemről és számolgassunk!

Az elmúlt évben 2-en mentek el a 10 fős osztályunkról; év végéig további 2 fővel csökken a létszámunk. Ugye, ha a munka mennyisége azonos (vegyük 1-nek) , ez (1/(10-4))/(1/10)=10/6=5/3-os teljesítményt, azaz 66%-os teljesítmény növekedést kíván a megmaradók esetében (általános iskola 7. oszt matematika :) ) - hiszen létszámstop van. Erre még mondhatnók, hogy egyéni szoc.-pol. probléma, csak a mi osztályunkat érinti, de nem, hiszen máshol is mennek nyögdíjba emberek, és helyükre máshol sem vesznek föl új dolgozót, tehát ha maradna a munka mennyisége, akkor is nő az elvárt teljesítmény, azaz csökken az egységnyi munkáért fizetett járandóság a közszférában. Eddig követhető?
Az éves fizetés mindemellett csökken - ha a 13. havi fizetést nézzük, 1/13-ával: Ez 7,7%-os nominál jövedelem csökkenést jelent 66%-os teljesítmény-követelmény növekedése mellett.
A 7,7%-os nominál illetmény csökkenés azt jelenti, hogy ha a tavalyi teljesítményt nyújtanánk (és ezért nem rúgnának ki), akkor is 7,7%-al kapnánk kapnánk kevesebb illetményt, egységnyi elvégzett munka után, mint tavaly. Ez minden, a saját területén jó teljesítményt nyújtani képes, gyakorlott köztisztviselőre vonatkozik, aki már vagy 6-8 évet eltöltött a közigazgatásban, hiszen az ő havi illetményük, nem a kezdő 1-2 éves gyakornokoké megy 150000Ft fölé.
Ha a munkamennyiség a tavalyihoz képest állandó maradna, e két szám egybevetéséből számítható, hogy az egységnyi munkamennyiségért (bármi is legyen az) fizetett nominális illetmény a mi osztályunkon minden dolgozója esetében (egyenletes terhelésnél)
                                            100/160*12/13=0,57
a tavalyihoz képest!
Érdekesek a számok? Tessék utána számolni!
És , ugye az infláció mértéke csökken (ez a hír), csak az árak emelkednek folyamatosan (hiszen nem az árak, hanem az áremelkedés mértéke - első derivált! - csökken).

Ezt a jelenséget régebben a kizsákmányolás mértékének növekedésének szokták nevezni. És ebből a tekintetből tökmindegy, hogy a munkáltatód magánvállalkozó, magántulajdonban lévő egyéb vállalati forma, vagy az állam.

A jelenlegi tervek alapján (4 napos munkahét) a közigazgatásban 20%-kal fog csökkenni a munkaidő (persze az illetmény is!), azaz a teljes közigazgatásban minimum 20%-kal megnő az egyes ügyek átfutási ideje. Ez hagyján, de a tűzoltók csak a hét 5 napján mennek tüzet oltani, vagy minden héten egy napot ingyen dolgoznak? Hová tetszenek vinni a gyereket pénteken, ha csak csütörtökig tart nyitva az óvoda, bölcsőde vagy iskola (most csak az állami intézményekről beszélek, nem a magán- és egyháziakról, rájuk nem vonatkozik kötelezően a munkaidő csökkenés)? A háziorvosoknál már jelenleg is mindig munkaidő vége utánra csúszik a rendelés befejezése. Ha a heti öt munkanapból egy kimarad, torlódás lép föl: hiszen csökken az áteresztő képesség, azonos áramlat mellett, egyértelműen folyamatosan növekedni fog a várakozási sor. Ugyanez érvényes a különböző fontosságú műtétekre, köztük az életmentő beavatkozásokra is. Vagy azokat is fizetés nélkül lássa el a sebész? Tessék csak tovább gondolni más területeken!