Annotációk

Anti-Catullus

Nem gyűlöllek még, de szállnak az évek,
S reggeleink szótalanul telnek el immár.

Kössünk fegyverszünetet

Kössünk fegyverszünetet, kedvesem,
Kevés időre csak: míg meghalok,
Ha e harc tovább dúl közöttünk,
Abba biztosan belepusztulok.

Míg csodára

Míg csodára várok, elmúlnak az évek.
S nem is lehetne más fontosabb:
Szeretve lenni, és szeretni. Téged.
S nem kötni apró, szennyes alkukat.

"Karóval jöttem..."

"Karóval jöttem, s nem virággal:"
 Nem hittem: ez működni fog.
Gyáva voltam talán, és hitetlen:
Ördögök várnak, vagy az angyalok?

Ha az Úr...

Ha az Úr minket nem egymásnak teremtett,
S mégis megástam akkor azt a vermet,
Magamat okolhatom.

S azt, hogy ha még mindig élek,
S, ha még nem veszett ki belőlem a lélek:
Neked köszönhetem.


Az emberélet...

Az emberélet kétharmada táján
Sötétlő vadonba vezetett utam.
Beesteledvén ellobbant a fáklyám,
S hiába szóltam: most segíts, Uram!

Játszottak vélem pisla, tünde fények,
Az ég hallgatott: magam voltam én;
Merre tovább, mely ösvényre térjek?
Melyiknek végén virrad fel remény?

Mindez már nem újság, eszméltem fel végre:
Nagy Durante volt, ki már előttem járt.
A Kapunak száját kerülni remélve
Az égen kerestem vezérlő sugárt.

Az égboltot sötét felleg borította,
Csillag fénye azon által nem hatolt,
Elhagyott utamra visszanézve, újra,
A messzeségben fénylő ablak ragyogott.

Sokáig töprengve, tétovázva néztem,
Döntésemre gyáván, félve a jövőt,
Serpenyőkbe vetve mi elmúlt, s lehetne,
S lesz is még valóban, s a feledhetőt.

A történetnek itt még, persze, nincsen vége:
Ősvény, vadon, kereszt?, s út előttem áll.
Bármerre indulok, bármely útra térve -
Nem mindegy, bár, miként - az út vége: halál.

Első ajánlás: Elmúlt, s lehetne...feledhető?
(S. J. - nak, a la Presser)

Hittem: a szívedet adtad nekem.
És Te cserébe kaptál egy medvét.
Aztán nem írtál semmit egy életen át:
Akkor, mi jó barátok voltunk?

Második ajánlás: Fénylő ablak ragyogott.
(F.B.K -nak, a la Villon/Faludy)

Kiontott könnyem harmatával
Irgalmazz nékem, szép szerelmem.

Azon a tavaszon

Kizöldültek már a fák,
- mint azon a tavaszon -
Nyílik sok színes virág,
- mint azon a tavaszon -
Nekem megint szürke a világ,
mint azon a tavaszon,
Május után.

Nem hiszem el

Egyszerűen nem hiszem el,
Ilyen nem történhet velem.
Ötven is rég elmúltam már,
S rám tört újra a szerelem.

Öreg vagyok, csúnya vagyok,
Házas ember sok gyerekkel,
Rémült vagyok, sírva fakadok,
De az érzés nem ereszt el.


Sosem bocsátom meg Neked
(S.J.-nak, a ...-dik érettségi találkozójára)

Ha akkor nem szerettél,
Vagy közben másra leltél,
Légy boldogabb, mint én:
Isten Veled!

Sosem bocsátom meg Neked:
Nem mondtad, hogy nem szerettél,
Vagy közben másra leltél,
S hallgatásod tönkre tett.


Mint elcsatangolt...

Mint elcsatangolt gyermek a szülői házhoz,
Térek meg Hozzád, hosszú út után.
Fejem lehajtva, szégyenpír az arcom,
Így kérek tőled bocsánatot, sután:

Bocsánat
("..légy férfi: a fű kinő utánad"?)

Bocsánat, hogy megszerettél,
És életemnek része lettél.
Bocsánat, hogy másra vártál,
Egy jobb helyett csak rám találtál.

Bocsánat, hogy nem értettem,
Életednek része lettem.
Bocsánat, hogy másra vártam,
Amikor már Rád találtam.

Bocsánat, hogy magad voltál,
Akkor, mikor rám gondoltál.
Bocsánat, hogy nem élhettünk
Szebben.

Bocsánat.

Talán

Talán, ha megbocsátanám magamnak
a sok időt, mit Nélküled töltöttem el,
megbocsátanál Te is nekem.

S talán, ha megbocsátanál nekem a bánatért,
mit én okoztam éveken keresztül,
lehetne még közös Veled az életem.


Talán, hogyha Kálvin...

Talán, hogyha Kálvin híveként nevelnek,
Lehetnék én szikár, kemény, vén legény,
Utam kikövezve, egyenesen vinne,
És nem lenne árnyék életem egén.

Talán, hogyha Róma híveként nevelnek,
Lelkem bocsánatban nyugalmat talál,
S nem meredne rám ily, zord, üres szemekkel
Az út végén álló Semmi: a halál.

Néhány éve...
(Bocs, Frenreisz)

Néhány éve, több is talán,
Hogy nap, nap után,
Este fél tíz után,
Bezárom a szobám.

Tévét nézek, olvasok,
Vagy zenét hallgatok,
Neten társalkodom,
Közben Rólad álmodom.

Kedvesem, így szólhatnék én most Hozzád:
Jöjj velem, hagyjuk el most azt, ami fájt,
Elmegyünk oda, ahol senki más nem jár,
Jöjj velem, megint legyünk két jó barát.

Mesélek majd, milyen volt az,
Mikor nem voltál,
Másik szobában aludtál,
Lehet, hogy rám vártál.

Meséld el, hogy beléd esett egy
Szőke hajú srác,
s ez a szőke hajú srác
Meg is őszült immár.

Kedvesem, így szólok majd én Tehozzád:
Jöjj velem, hagyjuk el most azt, ami fájt,
Jöjj velem, mutass megint sok, sok csodát,
Jöjj velem, s legyünk végre megint egy pár.

Post Scriptum

Kedvesem,
Ha nem segítesz énnekem,
És nem változtatunk ezen,
Végképp megfagy köztünk a szerelem,
 S nem oldoz el a léttől minket semmi már,
Csak a halál.

Kedvesem!

Odatettem az orrod elé az oldal linkjét:
Kattints rá; fontos elolvasnod,
Közös életünk függhet rajta.
Fütyültél rá (de jobb ide más szó):
nem érdekes ez; papírkosárba vele.

Így múlt el a világomból is a szépség,
S mennyek után ismét a poklokat járja a lelkem.

Levél a .... társaság ügyfélszolgálatának.

Tisztelt Ügyfél szolgálat!

2009. február 15.-én vásároltam meg az Önök cégének XYW HIJ 123 márkajelzésű mosógépét. Az eddig eltelt 12 és fél hónap alatt termékük most hibásodott meg másodízben, ugyanazzal a hibával. A ma távozott szervizes szakember - aki ugyanaz volt, mint első alkalommal - tájékoztatása szerint az első ízben cserélt fűtőszál ugyanúgy ment tönkre, mint legelső alkalommal az eredeti.
Az esethez az alábbi észrevételeim vannak:

Először is köszönöm, hogy a garanciális időben előforduló hibákat az ........ társaság megbízott szervize kijavítja.

Másodszor is jelzem, hogy a meghibásodások - természetesen a garanciális javítás díjtalan voltát is figyelembe véve - eddig mintegy 20-25 000 Ft-omba kerültek, mivel a rendszeres mosást mosószalonban kellett elvégeznem. Szerelőjük tájékoztatása szerint ez a következő másfél hét folyamán hasonlóképpen lesz, mivel az alkatrész beszerzését és a javítás elvégzését a mai napon mintegy másfél héttel későbbre
ígérte. Miután a hibát a múlt hét végén, pénteken észleltük, így termékük használatáról jelenleg mintegy két hétig tartó időszakra vagyok kénytelen lemondani, tehát a fentiek alapján további 10-15 000 Ft kiadást kalkulálhatok. Így termékük az egy éves időszak alatt árának mintegy másfélszeresébe került számomra.

Harmadik megjegyzésem pedig arra vonatkozik: ha a garanciális időn belül 6 hónap az Önök termékének egyazon alkatrészének várható élettartama, kérem tájékoztatásukat a termék két szervízelése közötti várható élettartamról a garanciális idő lejárta után. Feltételezem, ez
- vagy más - a meghibásodás a későbbiekben - a szerkezet elhasználódása miatt egyre nagyobb gyakorisággal várható. Önök e termékeiket eldobhatóra tervezik?

Elnézést kérek a kissé ingerült hangnemért.

Tisztelettel

Már megint baj van

Ennek a bejegyzésnek semmi köze nincs semmiféle közélethez, nagy nemzeti vagy nemzetközi, esetleg emberi problémához, hacsak nem átvitt értelemben. Nem is igazán tudom, mit és mennyit fogok (merjek) leírni azokból a magánéleti és hasonló gondokból, amik az utóbbi időben gyötörnek, de valamit valahol le kell írnom, el kell mondanom belőlük. Azt is át kell még gondolnom, kinek, milyen körben teszem lehetővé elolvasását, hiszen... hiszen csak azzal nem lehet visszaélni, ami nem is létezik.
Nekem több gyermekem van, mint a magyar családok túlnyomó többségének; közülük immár többen befejezték a tanulmányaikat, vannak akik - különböző szinteken - még tanulnak. Egyiküknek van valami - "tanult mesterségétől" teljesen eltérő - munkája is, van, amelyiknem munkája már fél éve nincs, sem tanult "mesterségében" sem másutt. Kettejük, - egyikük már nem tanul tovább, a másik, a legkisebb igen,  - azt hiszem, sohasem lesz képes önálló életre. Mint többen tudjátok, legkisebb fiam (már magasabb, mint én vagyok) értelmi fogyatékos, autista.  Jelenleg ketten rendelkezünk jövedelemmel a "családban", én és idősebb lányom, aki lassan másfél éve elköltözött itthonról, és önálló életet él (ezért az idéző jel); így a család az én fizetésemből, autista fiam utáni ápolási díjból, valamint legidősebb fiam szociális támogatásából próbálja fenntartani magát, ami akkor is keserves dolog, amikor éppen semmilyen egyéb gond nincs.
Sokszor - legalábbis többször - írtam már, hogy semmi jogom panaszra, hiszen számítógép előtt ülök most is, és interneten blogot írok, hányan vannak ebben az országban, akiknek erre sem telik. Nekem sem telne, ha munkahelyem nem állná.
Tavaly tavasszal egy gázkonvektor ment tönkre, idén tavaszra az jutott, hogy elkezdett nedvesedni a fal a konyha és a WC között: valamelyik eresztéknél a szivárog a víz. Ez egypár napja kezdődött, a múlt hét vége felé, és egyre rosszabb a helyzet. Ma kénytelen voltam elzárni a konyhai traktusban a vizet, a nagyobb bajt megelőzendő. Persze, ilyenkor vízvezetékszerelőt hív az olyan kétbalkezes pancser, aki maga nem tud ilyesmit megoldani. Így is tettünk, holnap reggel jön ugyanaz a régi ismerősünk, aki legutóbbi alkalommal - úgy rémlik, itt is írtam róla - az egyik szoba gázkonvektorát javította meg. Mindennek a tetejébe tegnap szétesett a két vízmérő óra egyike. Anélkül, hogy bárki is bántotta volna, az óra...

Na közben meg az újabb... Nem is tudom. Ahogyan az előbb félbe hagytam a mondatot - előbb! vagy egy órája! - feleségem jött ide azzal, hogy hol hirdethetem meg a lakásunkat eladásra az interneten. Merthogy - és ez már nem vicc - ismét eljutottunk arra a szintre, hogy egy fokkal lejjebb kell adnunk az igényeinket. Hiába. Az öt gyerek közül egy már elköltözött, a másik - állítólag - fél-egy éven belül férjhez megy (Erre ugyan nem mernék túl nagy összeget rátenni, de legyen úgy!) - ez egészen friss hír: mostanában vették a mintát az ujjáról a jegygyűrűhöz - tehát elegendő lesz a jelenleginél kisebb lakás. EZT már egyszer el kellett játszanunk vagy tíz éve, a köbüki kormányzásának vége felé, amikor addigi munkahelyemet is ott kellett hagynom egy jobb fizetésű állás kedvéért, ahonnan aztán másfél év után elküldtek....
Na, AKKOR is kisebbre - a mostanira cseréltünk. Eszméletlen!

... szóval a vízóra kettéesett. Valami kis műanyag szar eltört, ami a két részét összefogta. Na most! Ezek után megyek börtönbe, hogy csalok a vízórával? Két éve, hogy a régit cseréltettük és állítólag 6 évenként kell cseréltetni. Hogy is van ez? Most megint fizethetek. Ez egy dolog, de így hónap közepe táján már lemerült a folyószámlám, és hatalmas - a jövedelmemhez mérten - tartozásom van, amit kénytelen voltam fölvenni, hogy a közüzemi számlákat ki tudjam fizetni.
És ez így megy nem tíz éve, de immár majd 20 éve, a gengszterváltás óta, amikor kitananyagcsökkentették az addigi munkahelyemet alólam, és szerencsém volt, hogy éppen akkortájt tudtam a vidéki nagyközségből - akkortájt már kisvárossá avanzsált - elköltözni, mert már új szakmám is volt. A régivel úgyse mentem volna semmire e szép új világunkban.
Megint eltértem a lényegtől, és most már nagyon csapongok. Nem is tudom, mi a lényeg. A lényeg, hogy akármennyire igyekszem, képtelen vagyok arra, hogy nem túl magas igényszinten elviselhető körülményeket teremtsek magam és családom számára, két diplomával, és majd' harminc év folyamatos munkaviszonnyal a hátam mögött. És ha még mindehhez azokat a bajaimat is hozzáadom, amiket nem is kellene említeni sem - hiszen "keep smiling" - akkor azt nem értem, mi a fészkes fenének is csinálom én ezt az egészet, miért nem hagyom a francba az egész szemét országot, és indulok el jakot vagy nepáli kecskét tenyészteni valahova belső Ázsiába. Mire odaérnék gyalog, vagy beledöglenék, és az rendjén való is lenne, vagy áttérnék egy normálisabb életre, ami még rendjén valóbb lenne.
Nem is tudom, mi tart vissza. A két fogyatékos gyerekem? Azokat úgysem tudom életük végéig eltartani, hiszen én előbb meghalok, utánam pedig senki nem lesz, aki segíteni tudná - egyáltalán akarná - őket.
Valahol nagyon régen elromlott ez az egész. Az ország is, de konkrétan az én életem is. Nem hiszem, hogy a "gonosz komenisták" rontották el egyedül, nem hiszem, hogy a nemzetközi karvalytőke rontotta el, sokkal inkább hiszem, hogy kicsinyes, haszonleső politikusaink vezetésével mindannyian löktünk egyet rajta, és most elő lehet venni a jól bevált sémákat az orbán messiásról, a zsidó/cigány kecskebakról, akit a pusztába kergetnek, hogy magával vigye bűneinket. "Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép."
Na tessék! Már megint politizálok, pedig most tényleg csak keseregni akartam. Tulajdonképpen persze mindegy, mit írok, hiszen három négy emberen kívül úgyse nézi meg senki, de az embernek, ha bánata van, "menjen ki a zöld erdőbe, s írja föl egy falevélre", vagy ásson egy jó nagy gödröt, kiabálja bele és temesse be.
És ez itt a baj. Nagyon böki a csőrömet még egy dolog, de éppen arról nem írhatok, hiszen ami leírásra kerül, a neten örökre megmarad, mert "számon tartják, mit telefonoztam, könyvekbe írják, miről álmodoztam, s azt is, ki érti meg". Erről nem szabad elfeledkezni még álnéven sem, mert hiába az álnév, ha egy-ketten ismerik a mögötte lévőt, ha egy-két momentumból vissza lehet keresni az illetőt, és tizenöt év múltán is elő lehet szedni ellene, mint bizonyítékot, amit írt és mondott.
És a profilozók - senki ne higgye, hogy ez beteges paranoia! - éppen az ilyen blogokból állítják össze delikvenseik jellemrajzát a megrendelők számára - legyen az egy esedékes új munkahely személyzetise - pardon! Human relationship managere! - vagy egy titkosszolgálat ügynöke.

Fáradt vagyok, és a leglényegesebb gondomat nem is írtam. De nem is fogom - legalábbis nem ezen a fórumon, ahol eléggé stabilan jól behatárolható vagyok.
Nagyon el vagyok keseredve, pedig még csak tíz óra van, és lesz még sokkal rosszabb is, kívül is, belül is.

Szijjártó és a dyslexia

Eszméletlen, hogy a FIDESZ politikai és gazdasági stratégiát alkotó elitje a legegyszerűbb statisztikai grafikonokat is képtelen értelmezni. Ilyen emberek fogják a következő években megszabni hazánk sorsának alakulását?
Ezek a gondolatok azután merültek föl bennem, ahogyan a Központi Statisztikai Hivatal "gyorstájékoztatójában" megjelent grafikon és a szöveges magyarázat is egyértelműen jelezte, hogy 2009.IV. negyedévében a hazai GDP 4.1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és, hogy e csökkenés mértéke enyhült az előző kettő negyedévben tapasztalt csökkenéshez képest.
A gyorstájékoztató ban közölt grafikon a GDP változásainak idősorát mutatja be az előző év azonos időszakának GDP-jéhez képest %-ban, évekre visszamenően, negyedévente .
A grafikon 2009. III. és IV. negyedéves szakaszán egyértelműen látszik, hogy a GDP csökkenésének üteme mérséklődött. Mélypontját az előző év III. negyedévében érte el, amikoris a 2008. év III. negyedévéhez képest 8%-kal volt alacsonyabb, míg a IV negyedévben már csak 4%-kal maradt el az előző év azonos értékétől. Mivel a grafikonról az is leolvasható, hogy az előző év IV. negyedéve ellenben körülbelül azonos volt (0.5%-kal volt kisebb, mint a 2007.-es év IV. negyedévének GDP-je, mindez logikusan azt jelenti, hogy ugyan a GDP még továbbra is csökkenő tendenciát mutat, azonban a csökkenés mértéke enyhül. A kép aláírása és a gyorsjelentés szövege is ezt tartalmazza (azok számára akik esetleg nem lennének képesek a grafikon jelentését szavakban megfogalmazni maguknak).
Úgy tűnik Szijjártó Péternek nem csak a grafikonok értelmezéséel vannak nehézségei, de dyslexiával is küzd, ezért a gyorstájékoztató szövegének megértésében is akadályoztatva van. Az még érthető, ha valaki nem tud különbséget tenni a negatív és pozítív számok között, hiszen nem mindenki képes elvégezni az általános iskola felső tagozatát, de a magyarázó szöveg éppen ilyen emberek számára írja le szavakkal is, hogy a csökkenés ütemének mérséklődéséről van szó.
Hogy mindezt Szíjjártó Péter miképpen volt képes úgy értelmezni, mintha a Központi Statisztikai Hivatal növekedésként láttatná a csökkenést, és, hogy egy ilyen szellemi kvalitásokkal rendelkező személy hogyan lehet a "FIDESZ elnöki stábjának vezetője", ez maradjon a FIDESZ belügye.
A hírre reagálva azt kell mondanom, hogy "sokáig gondolkodhattak" (idézet a FIDESZ nyilatkozatából) a FIDESZ elnöki stábjában, mire ilyen abszurd értelmi szinvonallal rendelkező embert elő tudtak bányászni elnöknek.
Álláspontomat úgy összegzem az üggyel kapcsolatban, hogy jaj annak az országnak, amelyiknek közép- és hosszú távú gazdasági stratégiáját Szíjjártó Péterhez hasonló kvalitású emberek alkotják meg. Mert, ugye, az fel sem merülhet, hogy Szíjjártó Péter, mint a Fidesz elnöki stábjának vezetője tudatosan, rosszindulatúan, kampánycélokból próbálta meghamisítani az adatok jelentését, és próbálta félremagyarázni a szöveg és a grafikon jelentését, csak azért, hogy csalással vádolhassa meg a Központi Statisztikai Hivatalt, és rajta keresztül a Magyar Köztársaság kormányát?
Hiszen egy ilyen talpig becsületes magyar ember, aki a győri önkormányzat tulajdonában lévő Audi használata és a győri kosárlabda klub tartozása ügyében is csupa igazat nyilatkozhatott, csakúgy, mint főnőke aki szerint:
"politikusként még sohasem hazudtam, egy politikus számára ez jelenti az egyetlen alapot, hogy a közéletben maradhasson", ilyet nem tesz a mai magyar közéletben.

Magyarország GDP-jének alakulása negyedévenként az előző év azonos időszakának százalékában.

Forrás: KSH gyorstájékoztató, A Bruttó Hazai Termék, 2009. IV. negyedév, közzététel: 2009. március 10.