Első hó

Mint folyón sodródni az árral éjjel,
villamossal esteli útra keltem.
Csillogó fák közt visz a Nagykörúton
végig az estben.

Hóesésben lágyul e szürke város.
Millió szám szállnak a csöppnyi pelyhek,
már az utcán is csupa hó az aszfalt,
s csúszik a járda.


Földi szépség, égi a származása.
Fenti kékség vált ma a szürkeségre,
s, ím, a hóval fedte le városunknak
szellemi szennyét.


* 
Tiszta felszín csillog az esti fényben.
Hólepelben szellemi szenny se látszik,
Holle nénénk rázza az égi párnát,
s csend ül a tájra.



*Damm József versszaka