Nincsen kályhám

Nincsen kályhám. Macskám sincsen.
Nálam a hideg szinte már örök.
Kezem ott van a kilincsen,
és magam vádolom, ha Istennel pörölök.

Sosem ültem sok-sok kincsen,
kevés a fal, amelyet áttörök.
Egy értékem van: a nincsem,
mert már elkerülnek az örömök.

Nem lóbálok kulcson ritmust,
a szótagokat sem számlálgatom,
nem emlegetem másnak Krisztust,
szállnék, de a földbe ragadok.