Almafa esőben

Almafa táncol az ablak előtt,
s én kapok nehezen levegőt.
Dobban, perdül, a törzse ropog,
alma, levél is szerte potyog.

Záporozik rá most az eső,
fának a zápor nem leverő;
ha táncol az éjben az ablak alatt,
messzire száll, a bú lemarad.

Az almafa járja, ha itt az eső,
forr körülötte a friss levegő.
Szinte irigylem a vadalmafát!
Táncolnék egy életen át.