2008. augusztus 18., hétfő

Gondolatok munkába menet

Aki honfitársaim (lásd még: hazám fiai) szóbeli vagy fizikai megsemmisítésére tör, az értelemszerűen nem lehet hazám fia (azaz hazafi).

Ha láncos buzogányt lóbálva lóháton rohamoznak felém, célszerű távolról, íjjal lelőni a támadót, mielőtt bezúzná a fejem.

Aki a házam küszöbére rondít, azt bottal kergetem el. Mit tegyek azzal, aki hazám háza küszöbére rondít(ott)?

Aki a védteleneket üti, bármit is képzel, a gazdagok érdekeit szolgálja. A hatalmasok sohasem védtelenek. Eléggé világos voltam?

 

2008. augusztus 7., csütörtök

Már megint itt esz a fene a neten

pedig most éppen van jó olvasni valóm is. Érdekes, én régebben sem voltam nagy TV fogyasztó, de az internet elérés előtt sokkal (azaz SOKKAL) több könyvet olvastam - és nem csak szakkönyveket. Emlékszem, mikor úgy 18 éve visszaköltöztem ide, (tehát előtte másutt éltem egy darabig :) ), éppen olyannyira "megszaladt" - na ja, nekem megszaladt! : egy darabig volt miből kaját vennünk -, hogy havonta vettem egy-egy regényt. Sőt nem csak megvettem, el is olvastam. Igaz, már akkortájt is többnyire csak reggel, meg délután, utazás közben. Aztán - legalábbis ezt próbálom elhitetni magammal - és NÉMI igazság van is benne - olyannyira megugrottak a könyvárak - meg más árak is legalábbis a jövedelmemhez képest, hogy elhagyogattam a könyveket is - a színházbétrletről már korábban leszoktam :(. Persze mindenki  - ez így nem igaz - a többség - lehet, így sem igaz - mondjuk, a hozzám hasonló helyzetűek közül mindenki - tudna fordítani valamennyit könyvre, és/vagy színházra/koncertre - ha fontosabb lenne neki, mint az internet előfizetés, úgyhogy ez a némi igazság tényleg csak némi.
Node! amiért most itten a gombokat nyomgatom, az az az ok (de sok az!) hogy tegnap elszántam magam egy öt hetes kritikát olvasván, és megvettem Dragomán György Fehér királyát. (ez egy regény, ő meg - ebből következően: író). Nem haladok rohamléptekkel benne, tegnap óta össz-vissz ötven oldalt olvastam el belőle - már mondtam: minden fontosabb(!): pedig nem; de igencsak tetszik. Na EZ AZ, amiért most a billentyűzetet püfölöm. EZ egy jó könyv.
Tudom, van egy csomó más jó könyv is, de most ez van a kezemben, és ez a legjobb könyv, amit az elmúlt pár hónapban olvastam - sajnos, EZ a megállapítás nem sokat mond, okait lásd föntebb. Nem írok róla, akit érdekel, olvasson róla kritikát - szerintem még a neten is taláal, de mégjobb, ha el is olvassa. OOPS. Még az is lehet, hogy elveszítem :). De előbb befejezem, és mindenkivel elolvastatom a környezetemben (de fognak utálni érte! :) - bár lehet, hogy ANNYIRA azért mégsem )

2008. augusztus 4., hétfő

Windows XP annoyances - Csak a szokásos szivattyú

Amikor az XP-t (a mostani verziót) fölraktam, egy csini kis alkalmazás került föl a gépemre, ami lehetővé teszi a monitor (pontosabban a video kártya) bizonyos paramétereinek szabályozását: nevezetesen: a monitorom n(s)emtúl fiatal versenyző immáron, ezért kissé sötét, főleg a sötétebb tónusokban ( :))  ) túl sötét. KB ennyire emlékeztem, amikor a napokban hiába kerestem többé ezt a kis - task bar jobb alsó sarkábanülő - ikont. Kis - kb fél napos - matatás és a gépem hardverének feltérképezése után kiderítettem, hogy ez az izé az NVIDIA képernyő managere volt. No de hova tűnt?
Nosza, internet, vidia.com, letöltés - újabb fél óra keresgélés, melyik lehet az? Lehet , hogy drivert kéne frissíteni? Tőtsük le a legújabb internacionálist, oszt tegyük föl.
Tőtés, setup: A rendszere nem változott, később ismét újra futtathattya. Tessék? Akkor mit szenvedtem vele? Próba cseresznye, még1x. Eredmény: -"- (dettó).
Ez ment fél napon át. A telepítés elronthatatlan, mert nincsen semmi opció, amit el lehetne állítani.
Nézem a tulajdonságokat: valami vgasave nevű izé van telepítve driverként - ez nem olyasmi, amire az ember számít, ha kártyaspéci drivert akart fölrakni.
Keressünk az interneten: google, alaplap típus (régi IBM) kártya típus (Régi, realtek 440 MX) ,
Mindenféle fórumokon nézelődünk archív anyagokban, és lassan világosság kezd derengeni: Két hete upgradeltem a DirecX-et 9-re, mert valami program hiányolta. Lehet, hogy rosszul tettem? Igen: a videokártyám nem támogatja a 7-nél fiatalabb directX-et. (ennyit a visszafelé kompatibilitásról).
Hát jó: Ha így van (ez már a harmadik-negyedeik este táján, úgy fél éjfél magasságban), szedjük le, rakjuk vissza az előzőt. Hogy is kell leszedni a DirectX-t? Programok uninstallja: nincs közte. Windóz összetevők: nincs közte. Tessék? ez örökre fönnmarad?
Keress: gugli again: uninstall directX: nem megoldható hivatalosan: Minek is akarná a zember leszedni a javított kiadást?
Végül egy buhera manusnál találtam egy kis csomagot (némi batch parancsállomány egy rar -ba csomagolva, hogy aszondja: ezt lefuttassuk, osztán ezt visszarakja nekünk a korábbit.
Én hívő ember vagyok - túlnagyon is - ollyan esetekben, amikoron magam nem nagyon értek valamihez, el szoktam hinni, amit nálam - legalábbis látszólag - okosabbak mondanak: próbáljuk ki:
A leszedés ment, de a fölrakásba hiba csúszott, mert aszt mondja: nem találja az expandot, amivel a windóz telepítő lemezről a driver .cab file-t kell kinyitni.
Jó, de a teklepítőn rajta van, úgyhogy nagy gond nincs: másolás ide, batch filé átírogatás ott, majd inkább egyenként hajtjuk végre a parancsokat:
Siker!
Még mindíg működik a windóz, - de az NVIDIA monitor managere még mindíg nincs meg!
A jó életbe, ez már a harmadik nap!
Matassunk tovább: Windóz rendszer visszaállítás: jé kb két hete van egy visszagörgetési pontom, amikor ezt az új directX-et fölraktam. Forgassunk vissza - hátha nem lesz rosszabb, legföljebb újra telepítem. Bár EZT jó lenne elkerülni, mert ez leggyengébb esetben is egy hét: hogy miért? mert menteni kell a saját filéket, megjegyezni, mi mindent raktam föl az utolsó telepítés óta, és mi hol van, telepíteni, majd alkalmazástelepítés, majd alkalmazás telepítés, majd alkal... majd visszarakni az állományokat - ha még nem adom föl...
Visszaforgatás: minden megmaradt. És lássunk csodát: visszajött a monitor manáger is, sőt, még a gamma kalibráló görbém beállítása is megmaradt benne, amivel a sötét tónusok intenzitását megemeltem.
Tanulság: természetesen - ismét - ugyanaz, mint mindíg: "egy jól működő rendszert ne buherálj, mert csak magadnak okozol kellemetlenséget"
Ez mindenhogyan megszívlelendő tanulság, amit már megtanultam pár esetben (hol hangkártya, hol video kártya, hol DVD író kapcsán), de egyet mondjon meg nekem valaki: MELYIK AZ A JÓL MŰKÖDŐ RENDSZERÁLLAPOT AMIT NEM SZABAD BUHERÁLNI?

2008. július 13., vasárnap

Room for squares - Mayer

Hallgatom ennek a zenésznek a fenti lemezét. Ha jól rémlik, soha nem hallottam tőle semmit korábban, de jó véleményeket olvastam a zenéjéről és gitár tudásáról, ezért kiváncsi lettem rá. Becsülettel végighallgattam eddig az első 7 számot erről a lemezről, és - bár kétségtelenül tud énekelni ez a fazon, és a kísérő zene is profi módon van megcsinálva - de hát ez ma már a minimum egy eladható lemezhez. Unom. Egyre jobban unom. A zene semmit nem mond - a szöveget persze nem értem, de az mindegy is - , mert monoton, jellegtelen muzsika, amit autó vezetés közben el lehet viselni, de csak a hallhatóság határára halkítva egy légkondiocionált, halk járású kényelmes járgányban - amihez nekem sose volt még szerencsém, és alighanem nem is lesz soha. Ez azt jelenti, hogy ez a zene vacak. Ha minden lemeze ilyen slágergyanús langyos víz, akkor nemhogy a CD vásárlását, de a negyedórányi sávszélességet és az egyszeri 40-50 percet sem éri meg az életemből, amit rászántam erre a felvételre.
Végére értem. Kicsit revideálni kell a véleményem, hogy tisztességes legyek: Hendrix számát szépen játszotta el a lemez végén, de ez kevés egy LP-hez, ez még egy kislemezre sem elég.

I am listening to John Mayer's album, Room for Squares. I have never heard anything from him earlier - if I remember well - but read good opinions about his musics and guitar skills, so I became curious to listen to something from him. I have listened with a bit of heroism the first seven numbers from the record now, and, although I can say this chap knows how to sing, and the background music is a professional work, too, - but these all is a must to make a record today. I am tired about it, it is so trivial, unexcited, tame and tiresom music.Music says nothing, I can not understand the words, but , I think it does not matter either, because this is a monotonic, tiresome music, wich can be endured only on a long drive in an airconditioned, big and silent car - in which I have never sat before, and I guess, never will. This all means to me, this music is crap. If every and each records of this chap is smells so with suspicion of aspirating to be a poovy song hit, then not buying of his a CD, but it does not worth the bandwidth for those fifteen minutes, and the 40-45 minutes from my life to listen anything again from him.

I have to change my opinion a bit when reaching to the end. Hendrix number The Wind Cries for Mary is played beautifully on the end of the record, but, hey, this is not worth an LP, it is not enough even on a single.

2008. június 22., vasárnap

Mary Fahl - From The Dark Side of the Moon

Rating:★★★★★
Category:Music
Genre: Classic Rock
Artist:Mary Fahl
Időről időre rá kell döbbennem, hogy nem vagyok már fiatal. Végighallgattam Mary Fahl - From the Dark Side of the Moon c. lemezét. Az első reakcióm azon túl, hogy az eredeti lemezhez majd minden vonatkozásában hű, hátborzongatóan szép előadásról van szó: az volt, hogyan veheti magának valaki a bátorságot, hogy egy ilyen mesterműhöz hozzányúljon. De rá kellett döbbennem, hogy ez a mestermű immáron több, mint harminc éves, és minőségét mára éppen az (is) mutatja, hogy ismét előadják. Ugyanis - bár a populáris és rock zenei világban nem olyan túl gyakori, hogy ismert darabokat újra előadnának más előadók, más zenei műfajok (mint a "komoly zene" és a jazz) világában ez természetes. Hogyan is ismerhetnénk Bach, vagy Lassus zenéjét mai interpretátorok nélkül.
Itt is erről van szó. Egy klasszikussá vált darab hűséges, mégis egyéni tolmácsolásáról, egy interpretációról, melynek torokszorító szépsége éppúgy képes könnyeket csalni az ember szemébe, amikor a "sun is eclipsed by the mooon", mint az eredeti előadásé.
Mary Fahl nagy, telt hangja igen jól illeszkedik a lemezhez. A kíséret inkább elektronikus, és némileg keményebb hangzású az eredeti lemezénél, de eltérései ellenére hű marad ahhoz.

Ami pedig e rövid áttekintés felütését illeti: a "The Dark Side of the Moon" című album 1973.-ban jelent meg, és időtállóságát (a fentieken és Fahl előadásán kívül) számomra az is mutatja, hogy csak "második gondolatra" ugrott be: ez a darab már több, mint harminc éves.
A lemez (jelenleg) a multiplyon a grurinha.multiply.com/music/item/1657
címen, Gloria Modesto oldalán hallgatható meg, akinek köszönettel tartozom, mert nélküle még csak nem is hallottam volna erről a lemezről, és úgy érzem, szegényebb lennék nélküle.

Thank you Gloria.

From time to time have to recognize, I am not too young any more. I have just listened to "the Dark Side of the Moon" in the interpretation of Mary Fahl. My first reaction - besides that the interpretation is creepily beautiful and faithfult to the original - was, how can someone take braveness to touch such a great piece. But I had to recognise that this masterpiece is more than thirty years old now, and it's quality signed by the very fact that it is interpreted again.
While it is not too common in the popular and rock world to interpret known musics, but in other banches like the "classic music" or jazz it is everyday practice. Anyway, how we can know about the music of Bach, J.S. or Lassus, if there were no interpreters? Here we can hear the same: we can listen to a great interpretation, which is faithful to the original, while it is a personal interpretation. It is an interpretation of stomach-grabbing beautifulness whic calls tears into the eyes of the listener, when "the sun is eclipsed by the moon".
The great, fulfilled voice of Mary Fahl is fit perfectly to the record. Accompaniment is more elektronic and less ambient comparing to the "original", but it is faithful to it, while we can hear differences, too.
As the starting of this review: The Dark side of the Moon appearedin 1973. and it's never-lasting value is shown to me, that it was only second thought: it is more than 30 years old now. And it is shown by the very fact, that it is already interpreted now.
You can listen to this record (now) on multiply at page of Gloria Modesto http://grurinha.multiply.com/music/item/1657 to whom I concern a "thank you", because I would not even hear about this record without her, and I feel, I would be poorer without listening to it.

2008. április 23., szerda

Sztrájk és Polgári szerződés

Nem vagyok jogász, csak ugatom ezt a témát, de miután az elmúlt héten a BKV dolgozóinak szrájkja miatt már 20 km-t gyalogoltam, és további gyalogtúrák várhatók, fölvetődött bennem egy kérdés, amit - igen rövid idő alatt - megpróbáltam körül járni. A következőkre jutottam:

1.       "A munkavállalók érdekeit a szakszervezetek képviselik, és megilleti őket a jog, hogy sztrájkot is szervezzenek."  A Magyar Köztársaság Alkotmánya

2.   Az Alkotmány nem nevesít szerződési szabadság néven alkotmányos tételként alapvető jogot. Az Alkotmánybíróság felfogásában a szerződési szabadság az alkotmány által védett jog, melynek garanciáit a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) tartalmazza. Az Alkotmánybíróság a szerződési szabadságot önálló alkotmányos jognak tekinti és ezáltal védelemben részesíti, ez a védelem más, az Alkotmány által nevesített alapvető jogokon, alkotmányos intézményeken keresztül jut érvényre.

3.    Az utazásra vonatkozó szerződés az utazás megkezdésével, a járműre történő felszállással, illetve a metró és egyes HÉV-állomások területén az utazásra kijelölt és vonallal felfestett területre történő belépéssel, külön szerződés megkötése nélkül, ráutaló magatartással jön létre. E szerződés keretében az Ügyfél / Utas jogot szerez arra, hogy utazhasson, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy a BKV Zrt.-t jogosan megillető jegy- vagy bérletárat kiegyenlíti.

BKV Utazási feltételek

No mármost. Én a jegyem, bérletem, éves bérletem megvásárlásakor nem a BKV (sztrájkoló, vagy sztrájktörő) dolgozóival (lásd még munkavállaló, alkalmazott) kötöm meg a szerződést, hanem a Budapesti Közlekedési Vállalattal. Amikor a vállalat dolgozói éppen alkotmányos jogukat gyakorolják, a szerződésünk akkor is érvényes, mert az utazási feltételek (lásd még: polgárjogi szerződés) nem tartalmaz kitételt arról, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek nem állnak fenn sztrájk esetén. Ebből következően pert indíthatok a BKV ellen a nyerés esélyével?

 

 

 

 

2008. március 24., hétfő

Locsolóvers mindenkinek, akit illet

Ha éveimnek a száma
Hússzal kisebb lenne,
Én is mennék locsolkodni
Reggel, délben, este.

Most aztán, így, kölnivízzel
Jöttelek öntözni:
Locsoljon meg a <szeretőd,
                          te férjed>,
Nekem meg adj inni!