Még mindenről ő jut eszembe
újra is és mindig megint.
Fejem képével teszem le
ha az álom arcon legyint.
Őt idézi egy ringó csípő,
egy félbehagyott gondolat,
rá emlékszik a kényelmes
cipő,
kifényesítve az ágy alatt.
Ablak előtt a zöld levelek
szeme barnáját rezgetik,
jöhetnek nyarak, hideg
telek,
játékuk nézném reggelig.
Még mindenről ő jut eszembe,
bár elmúlt egy egész élet.
Elfelejtett? Ezt nem veszem
be.
Ne mondd, mert ettől nem
félek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.