Keresztülfúj az éveken -
málló falaimon az idő,
a beteljesületlen várakozás,
hátha még valami zöld kinő
onnan, ahol csak kő, homok és pusztaság
minden, amit lát a szem.
Fa nincs, nincsen száraz ág,
a jégen csak a semmi terem.
Jeges vihar a falakból
minden átkozott éjjelen.
Hangburok szigetel csendet,
de élet helyett csak a semmi terem.
Billentyűk kettyenése hallik.
A sötétben tik-takkol az óra
míg számlapja a csatornába folyik:
folyton ugyanaz a nóta.
Csenevész bokor a meredélyen.
Kapaszkodnál? Tüske vérzi meg kezed.
Látod és tudod már nagyon régen,
nincsen új: a lejtő a semmibe vezet.
És a vihar a falakból
csak zúg, egyre süvölt.
Nem volt élet. És ha volt is,
a semmi már mindent megölt.
2020. június 12., péntek
Semmi viharzik
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.