Amikor az est leszáll,
mást az ágya várva vár,
a világ elszenderül,
az álom engem kerül.
Csak böngészem életem,
mint lapokat a neten,
bár, mi elmúlt, régen holt,
nem veszett el, mind, mi volt.
Mérlegen az életem,
mind, mi jó volt, s ami nem,
mit kívántam, s értem el,
hol vétettem, és mivel.
Múltba nézni erő kell,
szemben az életeddel.
Vádló ujjal rád mutat,
álomba sírod magad.
:-))
VálaszTörlésNem ismertem az Esti dalt, de most pótoltam hiányosságom.
VálaszTörlésNem is tudom igazán, versed fejléce miatt, hogy most humoros kisarkításról van e itt szó, vagy saját "élményről", hogy mennyivel másképp látod, éled át az elalvás előtti perceket.
Egyébként a múltba visszanézni, rossz emlékeket keresve nem túl tanácsos, megváltoztatni azokat az eseményeket már úgysem lehet. Ha a jó pillanatok idéződnek fel, az is vagy mosolyt csal arcunkra, vagy fájdalmat okoz hiányuk.
A jelenben élünk, most van most. Kata teszi jól, süt-főz, kimegy az udvarra, az utcára, felfedezi a körülötte lévő szépségeket és meg is osztja velünk, hogy mi is részesüljünk belőle. Követendő példa
Persze, van ebben szándékos sarkítás is, hiszen egyfajta "ellentétét" szerettem volna Radó Lili versének megírni.
VálaszTörléssikerült :)
VálaszTörlés