Nem vagyok ninivei próféta

Én nem vagyok próféta, ki Ninivében átkot
szórhatna a városra, majd haragjában lángot
idézne a tetőkre, hogy égessen süvöltve
a világból örökre ki minden hitványságot.

Ezért halkan mondom csak, kinek füle van, hallja:
ez a nép már nem lesz nagyon sokáig oly marha,
hogy tovább is vezethessék urai a láncon,
amit nyakába maga vett egy tavasz délutánon.

Lógott már Budapesten néhány ember lámpán,
aki nem tudott megállni utána a lábán.
Pedig bűne nem is volt azoknak olyan sok,
mint amennyi a gazoknak már felhalmozódott.

Ezért aztán tyúkapók, hát ott bent az zsöllyékben
jól becsüljék meg magukat, vagy töröljük képen!
Még vörös kakas is szállhat országuk házára,
hogy az utcanépnek legyen egy kis vidámsága!