Délután volt, és az ég
oly tiszta, még fenn a Nap;
a tó színén a sima jég
csak szórta a csillagokat.
A fagyos hidegben a test lehűlt,
s míg égbe szállt imád,
a Nap a jég peremére ült,
de csak szólt Ave Máriád.
A templom harangja kongatott,
a tóra az est leszállt,
én elbűvölve néztelek ott.
Szívem otthonra talált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.