Az égen a hajnali csillag.
Az ablakon át bekacsintgat.
Még tűzfalon át is látom,
hogy ott ragyog, akár az álmom.
Hogyha a Nap kel az égre,
és tűnik a csillag fénye,
ha foszlik az éjszaka sátra,
az újra tekints, sose hátra!
De majd, ha vége a napnak,
és a rémek erőre kapnak,
feljön a csillag az égre.
Újra irányt ad a fénye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.