Miért szeret engem a semmi?
Én hívatom talán?
Miért kell bele menni?
Hogy az álljon házam falán:
itt is élt egy senki.
Szeretett és szenvedett,
egész élete ennyi:
meg nem elégedett?
A semmi miért szeret engem,
hogy éj időn ő látogat,
ha előle hova mennem
nem lehet, és nem szabad?
Csak a ritmusba merülhetek,
csak a dallam az életem,
és ha elfogynak majd a versek,
csak a semmi marad velem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.