amely hozzám hozott fejfájdító éjeken át,
hogy fontosabbak voltunk egymásnak,
mint saját világunk.
Tudtuk, hogy nem tart örökké a varázslat,
de hogy oly hamar véget ér,
nem számítottam rá sohasem.
Pedig megmondtad előre már,
hogy nem lehet igaz, hogy csak a halál
választ el bennünket egymástól,
hogy nem nézünk sokáig a távolságon át
egymás két szemébe megváltást keresni.
Megtaláltad megváltásodat, remélem;
az én lelkem is elfoglalta méltó helyét
a pokol tornácán ítéletükre váró,
kiüresedett lelkek között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.