2019. május 1., szerda

Buszozunk

Joe a buszon ült, egy e-book
volt kezében, Berrymant olvasott.
A könyvbe temetkezve se lát, se hall,
de fölkapja a fejét egy szóra ott.

Bocsánat, de ha még egyszer
- szól egy illedelmes, baromi hang -
a lábát teszi kersztbe, vegyszer
sem mossa le, amit kap a képére. Bang!

És szájára egy nagy ököl
azonnal meg is érkezett.
- Hiába - gondolta -, én voltam ökör.
Egy betűről leesett az ékezet.

A taknyodon, vérben fogsz elcsúszni
- üvöltött rá a veszett barom.
- Szemed kilőném, csak nincs nálam csúzli.
Úgy lesz, ahogyan én akarom.

Kár, hogy lefejezés nincs törvénybe iktatva,
de holnapra én bevezettetem.
Ha lesz még egy féreg, pondró, bélsár-marha,
egyszer-s mindenkorra kedvét szegem.

Joe körül néz. A sok másik utas
telefonjába temetkezett,
de senki sem tárcsázza, s ebben ludas,
a kegközelebbi sintértelepet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.