a ritmus és a rím segít elmenni utamon.
Nekem a gondolat a sorok végén végül véget ér,
és a verset nem cserélném soha semmiért.
A mondat, hogyha ép, és szép, benne az értelem,
szárnyra kap, ha versbe szőve találkozik velem,
és mindegy, hogy leírta más már százezerszer azt,
ha jó verset írsz, látásmódod mindig megmarad.
Nekem a vers a rend, ha a világ köröttem összedűl,
a fény, amely velem marad, ha a Nap éjre ül.
A vers a csók, ha a kedvesem már végleg elmarad,
a vers tükör, amelyben nézed, s láthatod magad.
A vers az ablak. Másba láthatsz rajta át bele.
A vers az ágy, ha a szellem fárad, s lóg már a bele.
A vers a forma. A lényeg mindig a gondolat marad,
akkor is, ha a versben érzed embernek magad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.