2019. február 17., vasárnap

Csendes a délelőtt

Kopott téglafalak, vakolatlan életek,
történelemmel szembe dőlő, rozsdás rabok.
Tört üvegű, vagy befalazott vakablakok,
járdaszélen, bádogedényben hűlő ételek.

Minden másodpercben háromezer ég veled,
de mi többé aztán sohasem leszünk rabok,
alacsonyan, füstködön át fénylenek a napok.
Fakók a nyarak, és füstmocskosak a telek.

Szomorú dalocskák tizenhárom szótagban,
lelkesítő, hagymázas démon-szövegek.
Kábelcsatornák sugározzák, mit akartam
a fákról, amelyek nem élik túl a telet.
A Liget fekete paravánnal takartan.
Van valaki, akinek itt még ember hihet?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.