mintha lábuk volna! A nagy sietség
arra ébreszt, hogy hiba lenne bennem,
fákat ijesztő.
Táncoló fát én csak az éji fényben
láttam eddig, mintha egy álom égne,
forgolódván éjjeli szenvedésben,
bent, a fejemben.
S most a fák mind messzire elrohannak,
hogyha látnak jönni a parkba reggel,
mintha fejszét fogna a két kezem, vagy
bősz tüzem égne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.