Pár éve még hatvan voltam.
Lassan elterülök holtan,
éveim a sors elrágta,
bár ügetés volt, nem vágta.
Valaha álltam színpadon,
de nem kínoztak kínpadon,
ej, de sokszor megalkudtam!
Mégis folytattam az utam.
Nem érdekel már a vircsaft,
érdekesebb a pörkölt-szaft,
nem könyöklök pénzért, hírért.
Talán van még, aki megért.
Már nem javulok meg soha:
maradok olyan ostoba,
mint amilyen mindig voltam,
míg ki nem fektetnek holtan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.