fehér porral beszórva,
tálban liszt, egy kis halom,
ósdi, patronos üvegben szóda,
noha már régóta ásványvíz a menő
széndioxiddal dúsítva,
de aki ebbe belenő,
már nem áll kezére a nyers tészta.
A tűzhelyen lábos és fazék,
belőlük gőzök szállnak,
egy tálcán kis kupac húsnyesedék,
talán a pörkölésre várnak.
Most megereszti a vizet,
egy poharat tölt tele vele,
tojást vesz elő, nem tízet,
csak kettőt ver a tálba bele.
Hármat kavar a láboson,
majd a deszka fölé hajol újra,
szemén egy fátyol átoson,
pislant, elhessenti fújva,
a gyúródeszkához visszatér,
a masszát nyújtja gyúrja rajta.
Egy üvegben lekvár. Mint a vér
a színe. Otthon megfőzött fajta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.