Ablakom alatt bokor térdel.
Kérőn nyújtja felém fakezét.
Csak az ablakomat ne érd el!
Ujja folyton üvegem veri,
ha eső esik, ha fúj a szél.
Zörgetése olyan gyermeki!
Sajnálnám levágni kezedet,
de lassan betöröd ablakom,
nyújtózásod ollóhoz vezet.
Sajnállak, ezt mégsem hagyhatom.
Virágot hoztál és levelet,
Mégis levágom egy alkonyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.