Háttal ülök önmagamnak,
és tarkómat látom.
Kifordultam? Vagy szívatnak?
Ez lidérces álom?
Verset mondok, megíratlant
magamban motyogva,
agyamban valami kattant.
Így lettem mogorva.
Jól hallhatnám, ha figyelnék,
magam, amint éppen
próbára teszem az elmét
őrlő napsütésben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.