Barna szemedhez csak keret
barack-színben fénylő arcod.
Szájadba tettem egy szelet
édesre érett barackot.
Barackvirág még tavaszra
rózsaszínben nyílik újra.
Már nem nyílik szám panaszra,
hogy nem élek hozzád bújva.
Mint friss barackon, bőrödön
még csillan a Napnak fénye.
Már közénk feszült őrködőn
a valóság drótsövénye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.