nem láttam szárongba öltözött lányt,
de a szépségük folyton a szívemben ég,
hiába űzném belőle a hiányt.
Úgy táncol a szépség szemeim előtt,
mint illanó harmat, mint távolodó
alakod, amely nekem szárongba öltözött,
te Taj Mahal vizén sikló-táncoló.
Bár Agrába sohasem juthatok el,
eljött hozzám maga a szépség,
megjártam az Édent, szívem énekel,
mert nekem annak emléke az érték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.