Én folyton csak magam boncolgatom,
éles szikéket kezembe véve
vágok sebeket saját húsomon,
piszkosul fáj, és még nincsen vége.
Kiterítve fekszem boncasztalon,
agyamba világít lámpa fénye,
nincsen sehol sem olyan hatalom,
hogy úgy varrjon össze, ahogy' kéne.
Itt is, ott is mélyre metszek néha,
át is vágok egy-egy ütőeret.
Bár szorgalmas vagyok, és nem léha,
csak igen ritkán volt, aki szeret
életemben, habár akadt néha.
Folyton vihar van, s nem vetek szelet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.