Ha ott kint a szél fütyül,
hordja rendületlenül
vízszintesen a havat,
s a világból nem maradt
semmi, ami látható,
és befagyott már a tó,
kandallóban jó ha ég
a tűz, de ez csak semmiség,
mert bor áll az asztalon,
ölembe ült asszonyom,
és ha elfogja a vágy,
vár majd ránk a széles ágy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.