Mikro-forgószélben keringenek
a száraz levelek az úton,
amint a játék-zikkurat és a bolsi-rokokó
épület mellett elrobog a vonat.
Inverz hajó hasítja a kőtengert a múltba,
a Lomonoszov egyetem giccsén nevelődött
magyar parvenü-polgár így mulat.
A kőtengerbe ágyazott,
NER-egyformára vágott,
csenevész fák tövén
fázósan két rongycsomó didereg.
Mellettük demonstrálva a szabadság szigorát
két egészséges erőtől duzzadó közeg.
Kigyúlnak az esti fények.
A giccsparádé, mint rokokónak álcázott műkarácsonyfa,
villódzik, és sziporkázva úgy ragyog.
Makacs dolgok a tények.
Bár népem egy-két igát már lerázott,
megint egyfajta bolsevizmusban vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.