Ott tüske van, málna, hogy leszednék,
nincs a virágok között.
Ha lámpást gyújt az égen majd a Hold,
koponyádban sok emlék felsikolt,
amint összeütközött.
Ne sétálj be vadrózsa bokorba,
maradj inkább örökre mogorva!
Lehelj csak ki füstködöt!
Amikor majd szétesik a lélek,
mondd magadnak: én azért sem félek,
nem is volt ép, csak törött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.