Péter

Péter volt. Hogy vízen járt
Ő, elébe ment.
A tóra lépve a halált
találta volna lent.

Uram, parancsold, s járok én,
ahogy paroncsolod,
a tengervíznek felszínén!
Mert hitem lobog.

De jött a szél, és haragos
hullám gördült felé,
merülni kezdve alattomos
félsz szállott belé.

Tarts meg engem, ó, Uram!
Így kiáltott fel.
És kérdezte Ő kritikusan:
Miért kételkedel?

Ha merülni kezd azóta is
hozzá kiált sok ember,
lehet igaz, vagy akár hamis.
Felé fordul majd egyszer.





Péter pedig felelvén néki, mondta:
Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.
Ő pedig monda: Jöjj! és Péter kiszállván a hajóból, járt a vizeken,
hogy Jézushoz menjen.De látva a nagy szelet, megrémült;
és a mikor kezdett merülni, kiáltott, mondván:
Uram, tarts meg engem! Jézus pedig azonnal kinyújtva kezét,
megragadta őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél?
és a mikor beléptek a hajóba, elállt a szél.
A hajóban levők pedig hozzámenvén, leborultak előtte, mondván:
Bizony, Isten Fia vagy!"