Megroppant a dereka,
fájdalom állt bele.
Mi lehet még vele ma?
Vigye el a fene!
Csak hajolva lépeget,
mint egy öregember.
Csillagot lát, kék eget
nem. Felnézni nem mer.
Pedig csak egy mozdulat
volt: leült egy székre.
Most a fájdalom mulat.
Soha nem lesz vége?
És ez nem az Iliász,
nem egy hősi ének,
nem Trója, csak isiász.
Így járnak a vének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.