Puszta parkoló, autók sorban,
Nap süti a betonozott teret.
Pár csenevész fa ága integet;
kihalt minden, akár fönt, a Holdban.
Emlékszem, ilyen helyen már voltam.
Még lélegzetet venni sem lehet,
a levegő rezeg a föld felett.
Mindenki éppen bent van a boltban.
Embertelen a betonsivatag,
mintha járvány pusztított volna ki,
vagy egy antiutópikus baki
minden életet. Valaki hanyag,
vagy talán gonosz lehetett, aki
miatt hatott a pusztító anyag.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.